Song of Solomon 6
1 Where has your beloved gone, O most beautiful among women? Which way has he turned? We will seek him with you.
Hová ment a te szerelmesed, oh asszonyoknak szépe? hová fordult a te szerelmesed, hogy keressük őt veled együtt?
2 My beloved has gone down to his garden, to the beds of spices, to pasture his flock in the gardens and to gather lilies.
Az én szerelmesem, elment az ő kertébe, a drága füveknek táblái közé, hogy lakozzék a kertekben, és liliomokat szedjen.
3 I belong to my beloved and he belongs to me; he pastures his flock among the lilies.
Én az én szerelmesemé vagyok, és az én szerelmesem enyim, a ki a liliomok közt legeltet.
4 You are as beautiful, my darling, as Tirzah, as lovely as Jerusalem, as majestic as troops with banners.
Szép vagy én mátkám, mint Tirsa városa, kedves, mint Jeruzsálem, rettenetes, mint a zászlós tábor.
5 Turn your eyes away from me, for they have overcome me. Your hair is like a flock of goats streaming down from Gilead.
Fordítsd el a te szemeidet én tőlem, mert azok megzavarnak engem. A te hajad olyan, mint a kecskéknek nyája, melyek a Gileádról szállanak alá.
6 Your teeth are like a flock of sheep coming up from the washing; each has its twin, and not one of them is lost.
A te fogaid hasonlók a juhok nyájához, melyek feljőnek a fördőből, melyek mind kettősöket ellenek, és meddő azok között nincsen.
7 Your brow behind your veil is like a slice of pomegranate.
Mint a pomagránát darabja a te vakszemed, a te fátyolod alatt.
8 There are sixty queens and eighty concubines, and maidens without number,
Hatvanan vannak a királynék, és nyolczvanan az ágyasok és számtalan a leányzó.
9 but my dove, my perfect one, is unique, the favorite of the mother who bore her. The maidens see her and call her blessed; the queens and concubines sing her praises.
És az én galambom, az én tökéletesem, az ő anyjának egyetlenegye, az ő szülőjének választottja. Látják a leányok, és boldognak mondják őt, a királynéasszonyok és az ágyasok, és dicsérik őt.
10 Who is this who shines like the dawn, as fair as the moon, as bright as the sun, as majestic as the stars in procession?
Kicsoda az, a ki úgy láttatik mintegy hajnal, szép, mint a hold, tiszta, mint a nap, rettenetes, mint a zászlós tábor?
11 I went down to the walnut grove to see the blossoms of the valley, to see if the vines were budding or the pomegranates were in bloom.
A diófás kertekbe mentem vala alá, hogy a völgynek zöld fűveit lássam; hogy megnézzem, ha fakad-é a szőlő, és a pomagránátfák virágzanak-é?
12 Before I realized it, my desire had set me among the royal chariots of my people.
Nem tudtam, hogy az én elmém ültete engem az én nemes népemnek díszhintajába.
13 Come back, come back, O Shulammite! Come back, come back, that we may gaze upon you. Why do you look at the Shulammite, as on the dance of Mahanaim?
Térj meg, oh Sulamit! térj meg, térj meg, hogy nézzünk téged! Mit néztek Sulamiton? mintegy Machanaimbeli körtánczot!
