Psalms 77
1 For the choirmaster. According to Jeduthun. A Psalm of Asaph. I cried out to God; I cried aloud to God to hear me.
a karmesternek. Jedútún számára. Ászáftól. Zsoltár. Hangommal az Istenhez hadd kiáltok, hangommal az Istenhez, és ő figyel reám.
2 In the day of trouble I sought the Lord; through the night my outstretched hands did not grow weary; my soul refused to be comforted.
Szorultságom napján az Urat kerestem; kezem éjjel kinyújtva van s nem dermed meg, vonakodott lelkem megvigasztalódni.
3 I remembered You, O God, and I groaned; I mused and my spirit grew faint.
Istenre ha emlékezem, sóhajtanom kell; ha gondolkodom, elborul lelkem. Széla.
4 You have kept my eyes from closing; I am too troubled to speak.
Tartod szemem őrzőit, nyugtalankodom s nem beszélhetek.
5 I considered the days of old, the years long in the past.
Elgondolom a hajdankor napjait, az ősidőknek éveit.
6 At night I remembered my song; in my heart I mused, and my spirit pondered:
Ha emlékezem éjjel hárfajátékomra, gondolkodnom kell szívemben és fürkész lelkem:
7 “Will the Lord spurn us forever and never show His favor again?
Örökre elvet-e az Úr és nem fog már többé kedvelni?
8 Is His loving devotion gone forever? Has His promise failed for all time?
Megszünt-e kegyelme mindenkorra, elfogyott-e az igéret nemzedékre meg nemzedékre?
9 Has God forgotten to be gracious? Has His anger shut off His compassion?”
Elfelejtett-e könyörülni Isten, avagy haragban elzárta-e irgalmát? Széla.
10 So I said, “I am grieved that the right hand of the Most High has changed.”
Azt mondtam: az a szenvedésem, hogy megváltozott a legfelsőnek jobbja.
11 I will remember the works of the LORD; yes, I will remember Your wonders of old.
Emlékezem Jáh cselekedeteire, midőn emlékezem hajdankori csodádról;
12 I will reflect on all You have done and ponder Your mighty deeds.
elmélkedem minden tettedről és cselekményeiden elgondolkodom.
13 Your way, O God, is holy. What god is so great as our God?
Isten, szentségben van az utad; ki oly nagy isten, mint az Isten?
14 You are the God who works wonders; You display Your strength among the peoples.
Te vagy az Isten, ki csodát mível, tudattad a népek közt erődet.
15 With power You redeemed Your people, the sons of Jacob and Joseph.
Megváltottad karoddal népedet, Jákób és József fiait. Széla.
16 The waters saw You, O God; the waters saw You and swirled; even the depths were shaken.
Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak a vizek, megremegtek, meg is reszkettek a mélységek.
17 The clouds poured down water; the skies resounded with thunder; Your arrows flashed back and forth.
Vizet ömlesztettek a felhők, dörejt hallattak a fellegek, nyilaid is szerte jártak;
18 Your thunder resounded in the whirlwind; the lightning lit up the world; the earth trembled and quaked.
hallik dörgésed a forgatagban, megvilágították villámok a világot, megreszketett és megrendült a föld.
19 Your path led through the sea, Your way through the mighty waters, but Your footprints were not to be found.
Tengeren át volt utad és ösvényed nagy vizeken, és nyomdokaid nem voltak fölismerhetők.
20 You led Your people like a flock by the hand of Moses and Aaron.
Vezetted népedet, mint juhokat, Mózes és Áron által.
