Psalms 52

1 For the choirmaster. A Maskil of David. After Doeg the Edomite went to Saul and told him, “David has gone to the house of Ahimelech.” Why do you boast of evil, O mighty man? The loving devotion of God endures all day long.

Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

2 Your tongue devises destruction like a sharpened razor, O worker of deceit.

Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

3 You love evil more than good, falsehood more than speaking truth.

Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. (Szela)

4 You love every word that devours, O deceitful tongue.

Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.

5 Surely God will bring you down to everlasting ruin; He will snatch you up and tear you away from your tent; He will uproot you from the land of the living.

Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. (Szela)

6 The righteous will see and fear; they will mock the evildoer, saying,

És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

7 “Look at the man who did not make God his refuge, but trusted in the abundance of his wealth and strengthened himself by destruction.”

Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!

8 But I am like an olive tree flourishing in the house of God; I trust in the loving devotion of God forever and ever.

Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.

9 I will praise You forever, because You have done it. I will wait on Your name— for it is good— in the presence of Your saints.

Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.