< Psalms 3 >
1 A Psalm of David, when he fled from his son Absalom. O LORD, how my foes have increased! How many rise up against me!
Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
2 Many say of me, “God will not deliver him.”
Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
3 But You, O LORD, are a shield around me, my glory, and the One who lifts my head.
De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
4 To the LORD I cry aloud, and He answers me from His holy mountain.
Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
5 I lie down and sleep; I wake again, for the LORD sustains me.
Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
6 I will not fear the myriads set against me on every side.
Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
7 Arise, O LORD! Save me, O my God! Strike all my enemies on the jaw; break the teeth of the wicked.
Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
8 Salvation belongs to the LORD; may Your blessing be on Your people.
Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.