< Psalms 14 >
1 For the choirmaster. Of David. The fool says in his heart, “There is no God.” They are corrupt; their acts are vile. There is no one who does good.
Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék.
2 The LORD looks down from heaven upon the sons of men to see if any understand, if any seek God.
Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?
3 All have turned away, they have together become corrupt; there is no one who does good, not even one.
Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.
4 Will the workers of iniquity never learn? They devour my people like bread; they refuse to call upon the LORD.
Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, a kik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják?
5 There they are, overwhelmed with dread, for God is in the company of the righteous.
Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van!
6 You sinners frustrate the plans of the oppressed, yet the LORD is their shelter.
A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.
7 Oh, that the salvation of Israel would come from Zion! When the LORD restores His captive people, let Jacob rejoice, let Israel be glad!
Vajha eljőne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd és vigad Izráel.