Proverbs 22
1 A good name is more desirable than great riches; favor is better than silver and gold.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and the poor have this in common: The LORD is Maker of them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 The prudent see danger and take cover, but the simple keep going and suffer the consequences.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The rewards of humility and the fear of the LORD are wealth and honor and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns and snares lie on the path of the perverse; he who guards his soul stays far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Train up a child in the way he should go, and when he is old he will not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich rule over the poor, and the borrower is slave to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He who sows injustice will reap disaster, and the rod of his fury will be destroyed.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 A generous man will be blessed, for he shares his bread with the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Drive out the mocker, and conflict will depart; even quarreling and insults will cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 He who loves a pure heart and gracious lips will have the king for a friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The LORD’s eyes keep watch over knowledge, but He frustrates the words of the faithless.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The slacker says, “There is a lion outside! I will be slain in the streets!”
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of an adulteress is a deep pit; he who is under the wrath of the LORD will fall into it.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Foolishness is bound up in the heart of a child, but the rod of discipline drives it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 Oppressing the poor to enrich oneself or giving gifts to the rich will surely lead to poverty.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline your ear and hear the words of the wise— apply your mind to my knowledge—
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 for it is pleasing when you keep them within you and they are constantly on your lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 So that your trust may be in the LORD, I instruct you today—yes, you.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have I not written for you thirty sayings about counsel and knowledge,
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 to show you true and reliable words, that you may soundly answer those who sent you?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Do not rob a poor man because he is poor, and do not crush the afflicted at the gate,
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 for the LORD will take up their case and will plunder those who rob them.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Do not make friends with an angry man, and do not associate with a hot-tempered man,
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 or you may learn his ways and entangle yourself in a snare.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Do not be one who gives pledges, who puts up security for debts.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If you have nothing with which to pay, why should your bed be taken from under you?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Do not move an ancient boundary stone which your fathers have placed.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Do you see a man skilled in his work? He will be stationed in the presence of kings; he will not stand before obscure men.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
