Proverbs 22
1 A good name is more desirable than great riches; favor is better than silver and gold.
Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.
2 The rich and the poor have this in common: The LORD is Maker of them all.
Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.
3 The prudent see danger and take cover, but the simple keep going and suffer the consequences.
Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.
4 The rewards of humility and the fear of the LORD are wealth and honor and life.
Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.
5 Thorns and snares lie on the path of the perverse; he who guards his soul stays far from them.
Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.
6 Train up a child in the way he should go, and when he is old he will not depart from it.
Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.
7 The rich rule over the poor, and the borrower is slave to the lender.
A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.
8 He who sows injustice will reap disaster, and the rod of his fury will be destroyed.
A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.
9 A generous man will be blessed, for he shares his bread with the poor.
A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.
10 Drive out the mocker, and conflict will depart; even quarreling and insults will cease.
Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.
11 He who loves a pure heart and gracious lips will have the king for a friend.
Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.
12 The LORD’s eyes keep watch over knowledge, but He frustrates the words of the faithless.
Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.
13 The slacker says, “There is a lion outside! I will be slain in the streets!”
Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.
14 The mouth of an adulteress is a deep pit; he who is under the wrath of the LORD will fall into it.
Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.
15 Foolishness is bound up in the heart of a child, but the rod of discipline drives it far from him.
Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.
16 Oppressing the poor to enrich oneself or giving gifts to the rich will surely lead to poverty.
A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.
17 Incline your ear and hear the words of the wise— apply your mind to my knowledge—
Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.
18 for it is pleasing when you keep them within you and they are constantly on your lips.
Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.
19 So that your trust may be in the LORD, I instruct you today—yes, you.
Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.
20 Have I not written for you thirty sayings about counsel and knowledge,
Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;
21 to show you true and reliable words, that you may soundly answer those who sent you?
hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.
22 Do not rob a poor man because he is poor, and do not crush the afflicted at the gate,
Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;
23 for the LORD will take up their case and will plunder those who rob them.
mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.
24 Do not make friends with an angry man, and do not associate with a hot-tempered man,
Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;
25 or you may learn his ways and entangle yourself in a snare.
nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.
26 Do not be one who gives pledges, who puts up security for debts.
Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;
27 If you have nothing with which to pay, why should your bed be taken from under you?
ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.
28 Do not move an ancient boundary stone which your fathers have placed.
Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.
29 Do you see a man skilled in his work? He will be stationed in the presence of kings; he will not stand before obscure men.
Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.
