Matthew 13
1 That same day Jesus went out of the house and sat by the sea.
Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.
2 Such large crowds gathered around Him that He got into a boat and sat down, while all the people stood on the shore.
És nagy sokaság gyülekezék ő hozzá, annyira, hogy ő a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala.
3 And He told them many things in parables, saying, “A farmer went out to sow his seed.
És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,
4 And as he was sowing, some seed fell along the path, and the birds came and devoured it.
És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
5 Some fell on rocky ground, where it did not have much soil. It sprang up quickly because the soil was shallow.
Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben.
6 But when the sun rose, the seedlings were scorched, and they withered because they had no root.
De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
7 Other seed fell among thorns, which grew up and choked the seedlings.
Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
8 Still other seed fell on good soil and produced a crop—a hundredfold, sixtyfold, or thirtyfold.
Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
9 He who has ears, let him hear.”
A kinek van füle a hallásra, hallja.
10 Then the disciples came to Jesus and asked, “Why do You speak to the people in parables?”
A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban?
11 He replied, “The knowledge of the mysteries of the kingdom of heaven has been given to you, but not to them.
Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.
12 Whoever has will be given more, and he will have an abundance. Whoever does not have, even what he has will be taken away from him.
Mert a kinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, a mije van.
13 This is why I speak to them in parables: ‘Though seeing, they do not see; though hearing, they do not hear or understand.’
Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
14 In them the prophecy of Isaiah is fulfilled: ‘You will be ever hearing but never understanding; you will be ever seeing but never perceiving.
És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek:
15 For this people’s heart has grown callous; they hardly hear with their ears, and they have closed their eyes. Otherwise they might see with their eyes, hear with their ears, understand with their hearts, and turn, and I would heal them.’
Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.
16 But blessed are your eyes because they see, and your ears because they hear.
A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.
17 For truly I tell you, many prophets and righteous men longed to see what you see but did not see it, and to hear what you hear but did not hear it.
Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották.
18 Consider, then, the parable of the sower:
Ti halljátok meg azért a magvető példázatát.
19 When anyone hears the message of the kingdom but does not understand it, the evil one comes and snatches away what was sown in his heart. This is the seed sown along the path.
Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljő a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett.
20 The seed sown on rocky ground is the one who hears the word and at once receives it with joy.
A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja;
21 But since he has no root, he remains for only a season. When trouble or persecution comes because of the word, he quickly falls away.
De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik.
22 The seed sown among the thorns is the one who hears the word, but the worries of this life and the deceitfulness of wealth choke the word, and it becomes unfruitful. (aiōn g165)
A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem. (aiōn g165)
23 But the seed sown on good soil is the one who hears the word and understands it. He indeed bears fruit and produces a crop—a hundredfold, sixtyfold, or thirtyfold.”
A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
24 Jesus put before them another parable: “The kingdom of heaven is like a man who sowed good seed in his field.
Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett;
25 But while everyone was asleep, his enemy came and sowed weeds among the wheat, and slipped away.
De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.
26 When the wheat sprouted and bore grain, then the weeds also appeared.
Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is.
27 The owner’s servants came to him and said, ‘Sir, didn’t you sow good seed in your field? Where then did the weeds come from?’
A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly?
28 ‘An enemy did this,’ he replied. So the servants asked him, ‘Do you want us to go and pull them up?’
Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat?
29 ‘No,’ he said, ‘if you pull the weeds now, you might uproot the wheat with them.
Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok.
30 Let both grow together until the harvest. At that time I will tell the harvesters: First collect the weeds and tie them in bundles to be burned; then gather the wheat into my barn.’”
Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.
31 He put before them another parable: “The kingdom of heaven is like a mustard seed that a man planted in his field.
Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében;
32 Although it is the smallest of all seeds, yet it grows into the largest of garden plants and becomes a tree, so that the birds of the air come and nest in its branches.”
A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain.
33 He told them still another parable: “The kingdom of heaven is like leaven that a woman took and mixed into three measures of flour, until all of it was leavened.”
Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.
34 Jesus spoke all these things to the crowds in parables. He did not tell them anything without using a parable.
Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik,
35 So was fulfilled what was spoken through the prophet: “I will open My mouth in parables; I will utter things hidden since the foundation of the world.”
Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának.
36 Then Jesus dismissed the crowds and went into the house. His disciples came to Him and said, “Explain to us the parable of the weeds in the field.”
Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.
37 He replied, “The One who sows the good seed is the Son of Man.
Ő pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia;
38 The field is the world, and the good seed represents the sons of the kingdom. The weeds are the sons of the evil one,
A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai.
39 and the enemy who sows them is the devil. The harvest is the end of the age, and the harvesters are angels. (aiōn g165)
Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok. (aiōn g165)
40 As the weeds are collected and burned in the fire, so will it be at the end of the age. (aiōn g165)
A miképen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén. (aiōn g165)
41 The Son of Man will send out His angels, and they will weed out of His kingdom every cause of sin and all who practice lawlessness.
Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek,
42 And they will throw them into the fiery furnace, where there will be weeping and gnashing of teeth.
És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
43 Then the righteous will shine like the sun in the kingdom of their Father. He who has ears, let him hear.
Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja.
44 The kingdom of heaven is like treasure hidden in a field. When a man found it, he hid it again, and in his joy he went and sold all he had and bought that field.
Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.
45 Again, the kingdom of heaven is like a merchant in search of fine pearls.
Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, a ki igazgyöngyöket keres;
46 When he found one very precious pearl, he went away and sold all he had and bought it.
A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt.
47 Once again, the kingdom of heaven is like a net that was cast into the sea and caught all kinds of fish.
Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott;
48 When it was full, the men pulled it ashore. Then they sat down and sorted the good fish into containers, but threw the bad away.
Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták.
49 So will it be at the end of the age: The angels will come and separate the wicked from the righteous, (aiōn g165)
Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül. (aiōn g165)
50 and throw them into the fiery furnace, where there will be weeping and gnashing of teeth.
És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
51 Have you understood all these things?” “Yes,” they answered.
Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram.
52 Then He told them, “For this reason, every scribe who has been discipled in the kingdom of heaven is like a homeowner who brings out of his storeroom new treasures as well as old.”
Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.
53 When Jesus had finished these parables, He withdrew from that place.
És lőn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan.
54 Coming to His hometown, He taught the people in their synagogue, and they were astonished. “Where did this man get such wisdom and miraculous powers?” they asked.
És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erők?
55 “Isn’t this the carpenter’s son? Isn’t His mother’s name Mary, and aren’t His brothers James, Joseph, Simon, and Judas?
Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?
56 Aren’t all His sisters with us as well? Where then did this man get all these things?”
És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek?
57 And they took offense at Him. But Jesus said to them, “Only in his hometown and in his own household is a prophet without honor.”
És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában.
58 And He did not do many miracles there, because of their unbelief.
Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségök miatt.
