< Lamentations 3 >
1 I am the man who has seen affliction under the rod of God’s wrath.
Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
2 He has driven me away and made me walk in darkness instead of light.
Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3 Indeed, He keeps turning His hand against me all day long.
Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
4 He has worn away my flesh and skin; He has shattered my bones.
Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
5 He has besieged me and surrounded me with bitterness and hardship.
Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
6 He has made me dwell in darkness like those dead for ages.
Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
7 He has walled me in so I cannot escape; He has weighed me down with chains.
Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
8 Even when I cry out and plead for help, He shuts out my prayer.
Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
9 He has barred my ways with cut stones; He has made my paths crooked.
Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
10 He is a bear lying in wait, a lion hiding in ambush.
Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
11 He forced me off my path and tore me to pieces; He left me without help.
Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
12 He bent His bow and set me as the target for His arrow.
Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
13 He pierced my kidneys with His arrows.
Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
14 I am a laughingstock to all my people; they mock me in song all day long.
Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
15 He has filled me with bitterness; He has intoxicated me with wormwood.
Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
16 He has ground my teeth with gravel and trampled me in the dust.
És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
17 My soul has been deprived of peace; I have forgotten what prosperity is.
És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
18 So I say, “My strength has perished, along with my hope from the LORD.”
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19 Remember my affliction and wandering, the wormwood and the gall.
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20 Surely my soul remembers and is humbled within me.
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21 Yet I call this to mind, and therefore I have hope:
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 Because of the loving devotion of the LORD we are not consumed, for His mercies never fail.
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23 They are new every morning; great is Your faithfulness!
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
24 “The LORD is my portion,” says my soul, “therefore I will hope in Him.”
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
25 The LORD is good to those who wait for Him, to the soul who seeks Him.
Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
26 It is good to wait quietly for the salvation of the LORD.
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
27 It is good for a man to bear the yoke while he is still young.
Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
28 Let him sit alone in silence, for God has disciplined him.
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
29 Let him bury his face in the dust— perhaps there is still hope.
Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
30 Let him offer his cheek to the one who would strike him; let him be filled with reproach.
Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
31 For the Lord will not cast us off forever.
Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 Even if He causes grief, He will show compassion according to His abundant loving devotion.
Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
33 For He does not willingly afflict or grieve the sons of men.
Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
34 To crush underfoot all the prisoners of the land,
Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
35 to deny a man justice before the Most High,
Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
36 to subvert a man in his lawsuit— of these the Lord does not approve.
Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
37 Who has spoken and it came to pass, unless the Lord has ordained it?
Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
38 Do not both adversity and good come from the mouth of the Most High?
A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
39 Why should any mortal man complain, in view of his sins?
Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
40 Let us examine and test our ways, and turn back to the LORD.
Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
41 Let us lift up our hearts and hands to God in heaven:
Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
42 “We have sinned and rebelled; You have not forgiven.”
Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
43 You have covered Yourself in anger and pursued us; You have killed without pity.
Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
44 You have covered Yourself with a cloud that no prayer can pass through.
Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
45 You have made us scum and refuse among the nations.
Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
46 All our enemies open their mouths against us.
Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
47 Panic and pitfall have come upon us— devastation and destruction.
Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
48 Streams of tears flow from my eyes over the destruction of the daughter of my people.
Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
49 My eyes overflow unceasingly, without relief,
Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
50 until the LORD looks down from heaven and sees.
Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
51 My eyes bring grief to my soul because of all the daughters of my city.
Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
52 Without cause my enemies hunted me like a bird.
Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 They dropped me alive into a pit and cast stones upon me.
Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
54 The waters flowed over my head, and I thought I was going to die.
Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
55 I called on Your name, O LORD, out of the depths of the Pit.
Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
56 You heard my plea: “Do not ignore my cry for relief.”
Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
57 You drew near when I called on You; You said, “Do not be afraid.”
Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
58 You defend my cause, O Lord; You redeem my life.
Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
59 You have seen, O LORD, the wrong done to me; vindicate my cause!
Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
60 You have seen all their malice, all their plots against me.
Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
61 O LORD, You have heard their insults, all their plots against me—
Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
62 the slander and murmuring of my assailants against me all day long.
Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
63 When they sit and when they rise, see how they mock me in song.
Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
64 You will pay them back what they deserve, O LORD, according to the work of their hands.
Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
65 Put a veil of anguish over their hearts; may Your curse be upon them!
Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
66 You will pursue them in anger and exterminate them from under Your heavens, O LORD.
Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!