Jonah 2
1 From inside the fish, Jonah prayed to the LORD his God,
És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
2 saying: “In my distress I called to the LORD, and He answered me. From the belly of Sheol I called for help, and You heard my voice. (Sheol h7585)
És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. (Sheol h7585)
3 For You cast me into the deep, into the heart of the seas, and the current swirled about me; all Your breakers and waves swept over me.
Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!
4 At this, I said, ‘I have been banished from Your sight; yet I will look once more toward Your holy temple.’
És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!
5 The waters engulfed me to take my life; the watery depths closed around me; the seaweed wrapped around my head.
Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
6 To the roots of the mountains I descended; the earth beneath me barred me in forever! But You raised my life from the pit, O LORD my God!
A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!
7 As my life was fading away, I remembered the LORD. My prayer went up to You, to Your holy temple.
Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.
8 Those who cling to worthless idols forsake His loving devotion.
A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;
9 But I, with the voice of thanksgiving, will sacrifice to You. I will fulfill what I have vowed. Salvation is from the LORD!”
De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás.
10 And the LORD commanded the fish, and it vomited Jonah onto dry land.
És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.
