< John 6 >

1 After this, Jesus crossed to the other side of the Sea of Galilee (that is, the Sea of Tiberias).
Ezek után elment Jézus a Galileai-tengeren, a Tiberiáson túl.
2 A large crowd followed Him because they saw the signs He was performing on the sick.
És nagy sokaság követte őt, mert látták az ő csodatételeit, amelyeket cselekedett a betegeken.
3 Then Jesus went up on the mountain and sat down with His disciples.
Felment pedig Jézus a hegyre, és leült ott a tanítványaival.
4 Now the Jewish Feast of the Passover was near.
Közel volt pedig húsvét, a zsidók ünnepe.
5 When Jesus looked up and saw a large crowd coming toward Him, He said to Philip, “Where can we buy bread for these people to eat?”
Mikor azért felemelte Jézus a szemeit, és látta, hogy nagy sokaság jön hozzá, mondta Fülöpnek: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?“
6 But He was asking this to test him, for He knew what He was about to do.
Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar cselekedni.
7 Philip answered, “Two hundred denarii would not buy enough bread for each of them to have a small piece.”
Felelt neki Fülöp: „Kétszáz dénár árú kenyér nem elég nekik, hogy mindegyikük kapjon valami keveset.“
8 One of His disciples, Andrew, Simon Peter’s brother, said to Him,
Egyik az ő tanítványai közül, András, Simon Péter testvére ezt mondta neki:
9 “Here is a boy with five barley loaves and two small fish. But what difference will these make among so many?”
„Van itt egy gyermek, akinek van öt árpakenyere és két hala, de mi az ennyinek?“
10 “Have the people sit down,” Jesus said. Now there was plenty of grass in that place, so the men sat down, about five thousand of them.
Jézus pedig mondta: „Ültessétek le az embereket.“És nagy fű volt azon a helyen. Leültek azért a férfiak, szám szerint mintegy ötezren.
11 Then Jesus took the loaves and the fish, gave thanks, and distributed to those who were seated as much as they wanted.
Jézus pedig vette a kenyereket, és hálát adva adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig azoknak, akik ültek, hasonlóképpen a halakból is, amennyit akartak.
12 And when everyone was full, He said to His disciples, “Gather the pieces that are left over, so that nothing will be wasted.”
Amint pedig jóllaktak, mondta a tanítványainak: „Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen.“
13 So they collected them and filled twelve baskets with the pieces of the five barley loaves left over by those who had eaten.
Összeszedtek azért és megtöltöttek tizenkét kosarat az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek megmaradtak azok után, akik ettek.
14 When the people saw the sign that Jesus had performed, they began to say, “Truly this is the Prophet who is to come into the world.”
Az emberek azért látva a jelt, amelyet Jézus tett, ezt mondták: „Bizonnyal ez az a próféta, aki eljövendő volt a világra.“
15 Then Jesus, realizing that they were about to come and make Him king by force, withdrew again to a mountain by Himself.
Jézus pedig, amint észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, ismét elvonult egymaga a hegyre.
16 When evening came, His disciples went down to the sea,
Mikor pedig beesteledett, lementek az ő tanítványai a tengerhez,
17 got into a boat, and started across the sea to Capernaum. It was already dark, and Jesus had not yet gone out to them.
és beszállva a hajóba, elmentek a tengeren túlra Kapernaumba. Már sötétség volt, és még mindig nem ment oda hozzájuk Jézus.
18 A strong wind was blowing, and the sea grew agitated.
A tenger a nagy szél fúvása miatt háborgott.
19 When they had rowed about three or four miles, they saw Jesus approaching the boat, walking on the sea—and they were terrified.
Mikor azért huszonöt, vagy harminc futamnyira beeveztek, meglátták Jézust, amint jár a tengeren, és a hajóhoz közeledik, megrémültek.
20 But Jesus spoke up: “It is I; do not be afraid.”
Ő pedig mondta nekik: „Én vagyok, ne féljetek!“
21 Then they were willing to take Him into the boat, and at once the boat reached the shore where they were heading.
Be akarták azért őt venni a hajóba, de a hajó azonnal annál a földnél volt, amelyre mentek.
22 The next day, the crowd that had remained on the other side of the sea realized that only one boat had been there, and that Jesus had not boarded it with His disciples, but they had gone away alone.
Másnap a sokaság, amely a tengeren túl állott, látták, hogy nem volt ott más hajó, csak az az egy, amelybe Jézus tanítványai szálltak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el.
23 However, some boats from Tiberias landed near the place where the people had eaten the bread after the Lord had given thanks.
De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, ahol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
24 So when the crowd saw that neither Jesus nor His disciples were there, they got into the boats and went to Capernaum to look for Him.
Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszálltak ők is a hajókba, és elmentek Kapernaumba, keresve Jézust.
25 When they found Him on the other side of the sea, they asked Him, “Rabbi, when did You get here?”
És megtalálva őt a tengeren túl, mondták neki: „Mester, mikor jöttél ide?“
26 Jesus replied, “Truly, truly, I tell you, it is not because you saw these signs that you are looking for Me, but because you ate the loaves and had your fill.
Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek abból a kenyerekből, és jóllaktatok.
27 Do not work for food that perishes, but for food that endures to eternal life, which the Son of Man will give you. For on Him God the Father has placed His seal of approval.” (aiōnios g166)
Ne azért az eledelért munkálkodjatok, amely elvész, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Isten.“ (aiōnios g166)
28 Then they inquired, “What must we do to perform the works of God?”
Ők pedig ezt mondták neki: „Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?“
29 Jesus replied, “The work of God is this: to believe in the One He has sent.”
Jézus így felelt nekik: „Az az Isten dolga, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.“
30 So they asked Him, “What sign then will You perform, so that we may see it and believe You? What will You do?
Erre megkérdezték: „Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel?
31 Our fathers ate the manna in the wilderness, as it is written: ‘He gave them bread from heaven to eat.’”
Atyáink a mannát ették a pusztában, amint meg van írva: »Mennyei kenyeret adott enniük.«“
32 Jesus said to them, “Truly, truly, I tell you, it was not Moses who gave you the bread from heaven, but it is My Father who gives you the true bread from heaven.
Mondta azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
33 For the bread of God is He who comes down from heaven and gives life to the world.”
Mert az az Istennek kenyere, amely mennyből száll alá, és életet ad a világnak.“
34 “Sir,” they said, “give us this bread at all times.”
Erre ezt mondták neki: „Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!“
35 Jesus answered, “I am the bread of life. Whoever comes to Me will never hunger, and whoever believes in Me will never thirst.
Jézus pedig azt mondta nekik: „Én vagyok az életnek kenyere, aki énhozzám jön, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz énbennem, meg nem szomjazik soha.
36 But as I stated, you have seen Me and still you do not believe.
De mondtam néktek, hogy noha láttatok engem, még sem hisztek.
37 Everyone the Father gives Me will come to Me, and the one who comes to Me I will never drive away.
Mindenki, akit nekem ad az Atya, énhozzám jön, és azt, aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem.
38 For I have come down from heaven, not to do My own will, but to do the will of Him who sent Me.
Mert azért szálltam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem.
39 And this is the will of Him who sent Me, that I shall lose none of those He has given Me, but raise them up at the last day.
Annak, aki elküldött engem, az az akarata, hogy amit nekem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam azt az utolsó napon.
40 For it is My Father’s will that everyone who looks to the Son and believes in Him shall have eternal life, and I will raise him up at the last day.” (aiōnios g166)
Az Atyának az az akarata, hogy mindaz, aki látja a Fiút, és hisz ő benne, örök élete legyen, és én feltámasszam azt az utolsó napon.“ (aiōnios g166)
41 At this, the Jews began to grumble about Jesus because He had said, “I am the bread that came down from heaven.”
Zúgolódtak azért a zsidók őellene, mert azt mondta: „Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott alá.“
42 They were asking, “Is this not Jesus, the son of Joseph, whose father and mother we know? How then can He say, ‘I have come down from heaven?’”
És mondták: „Nem Jézus ez, a József fia, akinek mi ismerjük atyját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam alá?“
43 “Stop grumbling among yourselves,” Jesus replied.
Jézus ezt felelte nekik: „Ne zúgolódjatok egymás között!
44 “No one can come to Me unless the Father who sent Me draws him, and I will raise him up at the last day.
Senki sem jöhet én hozzám, hacsak nem az Atya vonzza, aki elküldött engem, én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
45 It is written in the Prophets: ‘And they will all be taught by God.’ Everyone who has heard the Father and learned from Him comes to Me—
Meg van írva a prófétáknál: »És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek.« Aki azért az Atyától hallott és tanult, én hozzám jön.
46 not that anyone has seen the Father except the One who is from God; only He has seen the Father.
Nem mintha az Atyát valaki látta volna, csak az, aki Istentől van, az látta az Atyát.
47 Truly, truly, I tell you, he who believes has eternal life. (aiōnios g166)
Bizony, bizony mondom néktek: Aki énbennem hisz, örök élete van annak. (aiōnios g166)
48 I am the bread of life.
Én vagyok az életnek kenyere.
49 Your fathers ate the manna in the wilderness, yet they died.
A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
50 This is the bread that comes down from heaven, so that anyone may eat of it and not die.
Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, hogy ki-ki egyen belőle, és meg ne haljon.
51 I am the living bread that came down from heaven. If anyone eats of this bread, he will live forever. And this bread, which I will give for the life of the world, is My flesh.” (aiōn g165)
Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá: ha valaki eszik ebből a kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért.“ (aiōn g165)
52 At this, the Jews began to argue among themselves, “How can this man give us His flesh to eat?”
Tusakodtak azért a zsidók egymás között, mondván: „Hogyan adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?“
53 So Jesus said to them, “Truly, truly, I tell you, unless you eat the flesh and drink the blood of the Son of Man, you have no life in you.
Jézus ezt mondta nekik: „Bizony, bizony mondom néktek: ha nem eszitek az Emberfiának testét, és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 Whoever eats My flesh and drinks My blood has eternal life, and I will raise him up at the last day. (aiōnios g166)
Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios g166)
55 For My flesh is real food, and My blood is real drink.
Mert az én testem bizony étel, és az én vérem bizony ital.
56 Whoever eats My flesh and drinks My blood remains in Me, and I in him.
Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem lakik és én is abban.
57 Just as the living Father sent Me and I live because of the Father, so also the one who feeds on Me will live because of Me.
Ahogyan elküldött engem az élő Atya, és én az Atya által élek: úgy az is, aki engem eszik, él énáltalam.
58 This is the bread that came down from heaven. Unlike your fathers, who ate the manna and died, the one who eats this bread will live forever.” (aiōn g165)
Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, nem úgy, amint a ti atyáitok ették a mannát, és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, él örökké.“ (aiōn g165)
59 Jesus said this while teaching in the synagogue in Capernaum.
Ezeket mondta a zsinagógában, amikor tanított Kapernaumban.
60 On hearing it, many of His disciples said, “This is a difficult teaching. Who can accept it?”
Sokan azért, akik hallották ezeket az ő tanítványai közül, ezt mondták: „Kemény beszéd ez, ki hallgathatja őt?“
61 Aware that His disciples were grumbling about this teaching, Jesus asked them, “Does this offend you?
Jézus pedig magában tudta, hogy emiatt zúgolódnak az ő tanítványai, ezt mondta nekik: „Titeket ez megbotránkoztat?
62 Then what will happen if you see the Son of Man ascend to where He was before?
Hát ha meglátjátok az Emberfiát felszállni oda, ahol előbb volt?!
63 The Spirit gives life; the flesh profits nothing. The words I have spoken to you are spirit and they are life.
A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok nektek, lélek és élet.
64 However, there are some of you who do not believe.” (For Jesus had known from the beginning which of them did not believe and who would betray Him.)
De vannak némelyek közöttetek, akik nem hisznek.“Mert kezdettől fogva tudta Jézus, kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki elárulja őt.
65 Then Jesus said, “This is why I told you that no one can come to Me unless the Father has granted it to him.”
És ezt mondta: „Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet énhozzám, hacsak nem az én Atyámtól van megadva neki.“
66 From that time on many of His disciples turned back and no longer walked with Him.
Ettől fogva sokan visszavonultak az ő tanítványai közül, és nem jártak többé ővele.
67 So Jesus asked the Twelve, “Do you want to leave too?”
Mondta azért Jézus a tizenkettőnek: „Vajon ti is el akartok menni?“
68 Simon Peter replied, “Lord, to whom would we go? You have the words of eternal life. (aiōnios g166)
Simon Péter így felelt: „Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad. (aiōnios g166)
69 We believe and know that You are the Holy One of God.”
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.“
70 Jesus answered them, “Have I not chosen you, the Twelve? Yet one of you is a devil!”
Jézus így felelt nekik: „Nem én választottalak ki titeket, a tizenkettőt? És egy közületek ördög.“
71 He was speaking about Judas, the son of Simon Iscariot. For although Judas was one of the Twelve, he was later to betray Jesus.
Ezen pedig Júdás Iskáriótest értette, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.

< John 6 >