John 6
1 After this, Jesus crossed to the other side of the Sea of Galilee (that is, the Sea of Tiberias).
Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.
2 A large crowd followed Him because they saw the signs He was performing on the sick.
És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.
3 Then Jesus went up on the mountain and sat down with His disciples.
Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.
4 Now the Jewish Feast of the Passover was near.
Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.
5 When Jesus looked up and saw a large crowd coming toward Him, He said to Philip, “Where can we buy bread for these people to eat?”
Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?
6 But He was asking this to test him, for He knew what He was about to do.
Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.
7 Philip answered, “Two hundred denarii would not buy enough bread for each of them to have a small piece.”
Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.
8 One of His disciples, Andrew, Simon Peter’s brother, said to Him,
Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:
9 “Here is a boy with five barley loaves and two small fish. But what difference will these make among so many?”
Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?
10 “Have the people sit down,” Jesus said. Now there was plenty of grass in that place, so the men sat down, about five thousand of them.
Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.
11 Then Jesus took the loaves and the fish, gave thanks, and distributed to those who were seated as much as they wanted.
Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.
12 And when everyone was full, He said to His disciples, “Gather the pieces that are left over, so that nothing will be wasted.”
A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.
13 So they collected them and filled twelve baskets with the pieces of the five barley loaves left over by those who had eaten.
Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.
14 When the people saw the sign that Jesus had performed, they began to say, “Truly this is the Prophet who is to come into the world.”
Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.
15 Then Jesus, realizing that they were about to come and make Him king by force, withdrew again to a mountain by Himself.
Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.
16 When evening came, His disciples went down to the sea,
Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,
17 got into a boat, and started across the sea to Capernaum. It was already dark, and Jesus had not yet gone out to them.
És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.
18 A strong wind was blowing, and the sea grew agitated.
És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.
19 When they had rowed about three or four miles, they saw Jesus approaching the boat, walking on the sea—and they were terrified.
Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.
20 But Jesus spoke up: “It is I; do not be afraid.”
Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!
21 Then they were willing to take Him into the boat, and at once the boat reached the shore where they were heading.
Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.
22 The next day, the crowd that had remained on the other side of the sea realized that only one boat had been there, and that Jesus had not boarded it with His disciples, but they had gone away alone.
Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,
23 However, some boats from Tiberias landed near the place where the people had eaten the bread after the Lord had given thanks.
De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
24 So when the crowd saw that neither Jesus nor His disciples were there, they got into the boats and went to Capernaum to look for Him.
Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.
25 When they found Him on the other side of the sea, they asked Him, “Rabbi, when did You get here?”
És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?
26 Jesus replied, “Truly, truly, I tell you, it is not because you saw these signs that you are looking for Me, but because you ate the loaves and had your fill.
Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.
27 Do not work for food that perishes, but for food that endures to eternal life, which the Son of Man will give you. For on Him God the Father has placed His seal of approval.” (aiōnios g166)
Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten. (aiōnios g166)
28 Then they inquired, “What must we do to perform the works of God?”
Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?
29 Jesus replied, “The work of God is this: to believe in the One He has sent.”
Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.
30 So they asked Him, “What sign then will You perform, so that we may see it and believe You? What will You do?
Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?
31 Our fathers ate the manna in the wilderness, as it is written: ‘He gave them bread from heaven to eat.’”
A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.
32 Jesus said to them, “Truly, truly, I tell you, it was not Moses who gave you the bread from heaven, but it is My Father who gives you the true bread from heaven.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
33 For the bread of God is He who comes down from heaven and gives life to the world.”
Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
34 “Sir,” they said, “give us this bread at all times.”
Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!
35 Jesus answered, “I am the bread of life. Whoever comes to Me will never hunger, and whoever believes in Me will never thirst.
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.
36 But as I stated, you have seen Me and still you do not believe.
De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.
37 Everyone the Father gives Me will come to Me, and the one who comes to Me I will never drive away.
Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.
38 For I have come down from heaven, not to do My own will, but to do the will of Him who sent Me.
Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.
39 And this is the will of Him who sent Me, that I shall lose none of those He has given Me, but raise them up at the last day.
Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.
40 For it is My Father’s will that everyone who looks to the Son and believes in Him shall have eternal life, and I will raise him up at the last day.” (aiōnios g166)
Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. (aiōnios g166)
41 At this, the Jews began to grumble about Jesus because He had said, “I am the bread that came down from heaven.”
Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.
42 They were asking, “Is this not Jesus, the son of Joseph, whose father and mother we know? How then can He say, ‘I have come down from heaven?’”
És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?
43 “Stop grumbling among yourselves,” Jesus replied.
Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!
44 “No one can come to Me unless the Father who sent Me draws him, and I will raise him up at the last day.
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
45 It is written in the Prophets: ‘And they will all be taught by God.’ Everyone who has heard the Father and learned from Him comes to Me—
Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.
46 not that anyone has seen the Father except the One who is from God; only He has seen the Father.
Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.
Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak. (aiōnios g166)
48 I am the bread of life.
Én vagyok az életnek kenyere.
49 Your fathers ate the manna in the wilderness, yet they died.
A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
50 This is the bread that comes down from heaven, so that anyone may eat of it and not die.
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.
51 I am the living bread that came down from heaven. If anyone eats of this bread, he will live forever. And this bread, which I will give for the life of the world, is My flesh.” (aiōn g165)
Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. (aiōn g165)
52 At this, the Jews began to argue among themselves, “How can this man give us His flesh to eat?”
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
53 So Jesus said to them, “Truly, truly, I tell you, unless you eat the flesh and drink the blood of the Son of Man, you have no life in you.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 Whoever eats My flesh and drinks My blood has eternal life, and I will raise him up at the last day. (aiōnios g166)
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios g166)
55 For My flesh is real food, and My blood is real drink.
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56 Whoever eats My flesh and drinks My blood remains in Me, and I in him.
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
57 Just as the living Father sent Me and I live because of the Father, so also the one who feeds on Me will live because of Me.
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58 This is the bread that came down from heaven. Unlike your fathers, who ate the manna and died, the one who eats this bread will live forever.” (aiōn g165)
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké. (aiōn g165)
59 Jesus said this while teaching in the synagogue in Capernaum.
Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.
60 On hearing it, many of His disciples said, “This is a difficult teaching. Who can accept it?”
Sokan azért, a kik hallák ezeket az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?
61 Aware that His disciples were grumbling about this teaching, Jesus asked them, “Does this offend you?
Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?
62 Then what will happen if you see the Son of Man ascend to where He was before?
Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!
63 The Spirit gives life; the flesh profits nothing. The words I have spoken to you are spirit and they are life.
A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.
64 However, there are some of you who do not believe.” (For Jesus had known from the beginning which of them did not believe and who would betray Him.)
De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.
65 Then Jesus said, “This is why I told you that no one can come to Me unless the Father has granted it to him.”
És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.
66 From that time on many of His disciples turned back and no longer walked with Him.
Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
67 So Jesus asked the Twelve, “Do you want to leave too?”
Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?
68 Simon Peter replied, “Lord, to whom would we go? You have the words of eternal life. (aiōnios g166)
Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. (aiōnios g166)
69 We believe and know that You are the Holy One of God.”
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
70 Jesus answered them, “Have I not chosen you, the Twelve? Yet one of you is a devil!”
Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.
71 He was speaking about Judas, the son of Simon Iscariot. For although Judas was one of the Twelve, he was later to betray Jesus.
Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.
