Job 41
1 “Can you pull in Leviathan with a hook or tie down his tongue with a rope?
Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
2 Can you put a cord through his nose or pierce his jaw with a hook?
Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
3 Will he beg you for mercy or speak to you softly?
Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
4 Will he make a covenant with you to take him as a slave for life?
Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
5 Can you pet him like a bird or put him on a leash for your maidens?
Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
6 Will traders barter for him or divide him among the merchants?
Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
7 Can you fill his hide with harpoons or his head with fishing spears?
Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
8 If you lay a hand on him, you will remember the battle and never repeat it!
Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
9 Surely hope of overcoming him is false. Is not the sight of him overwhelming?
Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
10 No one is so fierce as to rouse Leviathan. Then who is able to stand against Me?
Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
11 Who has given to Me that I should repay him? Everything under heaven is Mine.
Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
12 I cannot keep silent about his limbs, his power and graceful form.
Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
13 Who can strip off his outer coat? Who can approach him with a bridle?
Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
14 Who can open his jaws, ringed by his fearsome teeth?
Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
15 His rows of scales are his pride, tightly sealed together.
Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
16 One scale is so near to another that no air can pass between them.
egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
17 They are joined to one another; they clasp and cannot be separated.
egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
18 His snorting flashes with light, and his eyes are like the rays of dawn.
Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
19 Firebrands stream from his mouth; fiery sparks shoot forth!
Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
20 Smoke billows from his nostrils as from a boiling pot over burning reeds.
Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
21 His breath sets coals ablaze, and flames pour from his mouth.
Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
22 Strength resides in his neck, and dismay leaps before him.
Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
23 The folds of his flesh are tightly joined; they are firm and immovable.
Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
24 His chest is as hard as a rock, as hard as a lower millstone!
Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
25 When Leviathan rises up, the mighty are terrified; they withdraw before his thrashing.
Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
26 The sword that reaches him has no effect, nor does the spear or dart or arrow.
Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
27 He regards iron as straw and bronze as rotten wood.
Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
28 No arrow can make him flee; slingstones become like chaff to him.
meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
29 A club is regarded as straw, and he laughs at the sound of the lance.
Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
30 His undersides are jagged potsherds, spreading out the mud like a threshing sledge.
Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
31 He makes the depths seethe like a cauldron; he makes the sea like a jar of ointment.
Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
32 He leaves a glistening wake behind him; one would think the deep had white hair!
Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
33 Nothing on earth is his equal— a creature devoid of fear!
Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
34 He looks down on all the haughty; he is king over all the proud.”
Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.
