< Job 39 >

1 “Do you know when mountain goats give birth? Have you watched the doe bear her fawn?
Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;
2 Can you count the months they are pregnant? Do you know the time they give birth?
számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?
3 They crouch down and bring forth their young; they deliver their newborn.
Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.
4 Their young ones thrive and grow up in the open field; they leave and do not return.
Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.
5 Who set the wild donkey free? Who released the swift donkey from the harness?
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?
6 I made the wilderness his home and the salt flats his dwelling.
Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;
7 He scorns the tumult of the city and never hears the shouts of a driver.
nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;
8 He roams the mountains for pasture, searching for any green thing.
a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.
9 Will the wild ox consent to serve you? Will he stay by your manger at night?
Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?
10 Can you hold him to the furrow with a harness? Will he plow the valleys behind you?
Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?
11 Can you rely on his great strength? Will you leave your hard work to him?
Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?
12 Can you trust him to bring in your grain and gather it to your threshing floor?
Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?
13 The wings of the ostrich flap joyfully, but cannot match the pinions and feathers of the stork.
A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?
14 For she leaves her eggs on the ground and lets them warm in the sand.
Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,
15 She forgets that a foot may crush them, or a wild animal may trample them.
s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;
16 She treats her young harshly, as if not her own, with no concern that her labor was in vain.
keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;
17 For God has deprived her of wisdom; He has not endowed her with understanding.
mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.
18 Yet when she proudly spreads her wings, she laughs at the horse and its rider.
A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.
19 Do you give strength to the horse or adorn his neck with a mane?
Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?
20 Do you make him leap like a locust, striking terror with his proud snorting?
Ugráltatod-e mint a sáskát?
21 He paws in the valley and rejoices in his strength; he charges into battle.
Fenséges tüsszögése – rettenet.
22 He laughs at fear, frightened of nothing; he does not turn back from the sword.
Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.
23 A quiver rattles at his side, along with a flashing spear and lance.
Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;
24 Trembling with excitement, he devours the distance; he cannot stand still when the ram’s horn sounds.
tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.
25 At the blast of the horn, he snorts with fervor. He catches the scent of battle from afar— the shouts of captains and the cry of war.
A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.
26 Does the hawk take flight by your understanding and spread his wings toward the south?
A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;
27 Does the eagle soar at your command and make his nest on high?
avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?
28 He dwells on a cliff and lodges there; his stronghold is on a rocky crag.
Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;
29 From there he spies out food; his eyes see it from afar.
onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:
30 His young ones feast on blood; and where the slain are, there he is.”
fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.

< Job 39 >