< Job 33 >
1 “But now, O Job, hear my speech, and listen to all my words.
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Behold, I will open my mouth; my address is on the tip of my tongue.
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 My words are from an upright heart, and my lips speak sincerely what I know.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 The Spirit of God has made me, and the breath of the Almighty gives me life.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Refute me if you can; prepare your case and confront me.
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 I am just like you before God; I was also formed from clay.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Surely no fear of me should terrify you; nor will my hand be heavy upon you.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Surely you have spoken in my hearing, and I have heard these very words:
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 ‘I am pure, without transgression; I am clean, with no iniquity in me.
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 Yet God finds occasions against me; He counts me as His enemy.
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 He puts my feet in the stocks; He watches over all my paths.’
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Behold, you are not right in this matter. I will answer you, for God is greater than man.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Why do you complain to Him that He answers nothing a man asks?
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 For God speaks in one way and in another, yet no one notices.
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 In a dream, in a vision in the night, when deep sleep falls upon men as they slumber on their beds,
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 He opens their ears and terrifies them with warnings
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 to turn a man from wrongdoing and keep him from pride,
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 to preserve his soul from the Pit and his life from perishing by the sword.
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 A man is also chastened on his bed with pain and constant distress in his bones,
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 so that he detests his bread, and his soul loathes his favorite food.
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 His flesh wastes away from sight, and his hidden bones protrude.
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 He draws near to the Pit, and his life to the messengers of death.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 Yet if there is a messenger on his side, one mediator in a thousand, to tell a man what is right for him,
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 to be gracious to him and say, ‘Spare him from going down to the Pit; I have found his ransom,’
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 then his flesh is refreshed like a child’s; he returns to the days of his youth.
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 He prays to God and finds favor; he sees God’s face and shouts for joy, and God restores His righteousness to that man.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 Then he sings before men with these words: ‘I have sinned and perverted what was right; yet I did not get what I deserved.
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 He redeemed my soul from going down to the Pit, and I will live to see the light.’
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Behold, all these things God does to a man, two or even three times,
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 to bring back his soul from the Pit, that he may be enlightened with the light of life.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Pay attention, Job, and listen to me; be silent, and I will speak.
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 But if you have something to say, answer me; speak up, for I would like to vindicate you.
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 But if not, then listen to me; be quiet, and I will teach you wisdom.”
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!