Job 31
1 “I have made a covenant with my eyes. How then could I gaze with desire at a virgin?
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 For what is the allotment of God from above, or the heritage from the Almighty on high?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Does not disaster come to the unjust and calamity to the workers of iniquity?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 Does He not see my ways and count my every step?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 If I have walked in falsehood or my foot has rushed to deceit,
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 let God weigh me with honest scales, that He may know my integrity.
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 If my steps have turned from the path, if my heart has followed my eyes, or if impurity has stuck to my hands,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 then may another eat what I have sown, and may my crops be uprooted.
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 If my heart has been enticed by my neighbor’s wife, or I have lurked at his door,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 then may my own wife grind grain for another, and may other men sleep with her.
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 For that would be a heinous crime, an iniquity to be judged.
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 For it is a fire that burns down to Abaddon; it would root out my entire harvest.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
13 If I have rejected the cause of my manservant or maidservant when they made a complaint against me,
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 what will I do when God rises to judge? How will I answer when called to account?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Did not He who made me in the womb also make them? Did not the same One form us in the womb?
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 If I have denied the desires of the poor or allowed the widow’s eyes to fail,
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 if I have eaten my morsel alone, not sharing it with the fatherless—
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 though from my youth I reared him as would a father, and from my mother’s womb I guided the widow—
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 if I have seen one perish for lack of clothing, or a needy man without a cloak,
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 if his heart has not blessed me for warming him with the fleece of my sheep,
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 if I have lifted up my hand against the fatherless because I saw that I had support in the gate,
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 then may my arm fall from my shoulder and be torn from its socket.
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 For calamity from God terrifies me, and His splendor I cannot overpower.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 If I have put my trust in gold or called pure gold my security,
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 if I have rejoiced in my great wealth because my hand had gained so much,
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 if I have beheld the sun in its radiance or the moon moving in splendor,
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 so that my heart was secretly enticed and my hand threw a kiss from my mouth,
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 this would also be an iniquity to be judged, for I would have denied God on high.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 If I have rejoiced in my enemy’s ruin, or exulted when evil befell him—
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 I have not allowed my mouth to sin by asking for his life with a curse—
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 if the men of my house have not said, ‘Who is there who has not had his fill?’—
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 but no stranger had to lodge on the street, for my door has been open to the traveler—
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 if I have covered my transgressions like Adam by hiding my guilt in my heart,
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 because I greatly feared the crowds and the contempt of the clans terrified me, so that I kept silent and would not go outside—
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 (Oh, that I had one to hear me! Here is my signature. Let the Almighty answer me; let my accuser compose an indictment.
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 Surely I would carry it on my shoulder and wear it like a crown.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 I would give account of all my steps; I would approach Him like a prince.)—
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 if my land cries out against me and its furrows weep together,
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 if I have devoured its produce without payment or broken the spirit of its tenants,
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 then let briers grow instead of wheat and stinkweed instead of barley.” Thus conclude the words of Job.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
