< Job 19 >
2 “How long will you torment me and crush me with your words?
Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
3 Ten times now you have reproached me; you shamelessly mistreat me.
Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
4 Even if I have truly gone astray, my error concerns me alone.
De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
5 If indeed you would exalt yourselves above me and use my disgrace against me,
Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
6 then understand that it is God who has wronged me and drawn His net around me.
tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
7 Though I cry out, ‘Violence!’ I get no response; though I call for help, there is no justice.
Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
8 He has blocked my way so I cannot pass; He has veiled my paths with darkness.
Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
9 He has stripped me of my honor and removed the crown from my head.
Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
10 He tears me down on every side until I am gone; He uproots my hope like a tree.
Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
11 His anger burns against me, and He counts me among His enemies.
Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
12 His troops advance together; they construct a ramp against me and encamp around my tent.
Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
13 He has removed my brothers from me; my acquaintances have abandoned me.
Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
14 My kinsmen have failed me, and my friends have forgotten me.
Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
15 My guests and maidservants count me as a stranger; I am a foreigner in their sight.
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
16 I call for my servant, but he does not answer, though I implore him with my own mouth.
Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
17 My breath is repulsive to my wife, and I am loathsome to my own family.
Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
18 Even little boys scorn me; when I appear, they deride me.
Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
19 All my best friends despise me, and those I love have turned against me.
Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
20 My skin and flesh cling to my bones; I have escaped by the skin of my teeth.
Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
21 Have pity on me, my friends, have pity, for the hand of God has struck me.
Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
22 Why do you persecute me as God does? Will you never get enough of my flesh?
Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
23 I wish that my words were recorded and inscribed in a book,
Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
24 by an iron stylus on lead, or chiseled in stone forever.
vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
25 But I know that my Redeemer lives, and in the end He will stand upon the earth.
De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
26 Even after my skin has been destroyed, yet in my flesh I will see God.
S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
27 I will see Him for myself; my eyes will behold Him, and not as a stranger. How my heart yearns within me!
A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
28 If you say, ‘Let us persecute him, since the root of the matter lies with him,’
Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
29 then you should fear the sword yourselves, because wrath brings punishment by the sword, so that you may know there is a judgment.”
rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.