< Job 17 >
1 “My spirit is broken; my days are extinguished; the grave awaits me.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Surely mockers surround me, and my eyes must gaze at their rebellion.
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Give me, I pray, the pledge You demand. Who else will be my guarantor?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 You have closed their minds to understanding; therefore You will not exalt them.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 If a man denounces his friends for a price, the eyes of his children will fail.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 He has made me a byword among the people, a man in whose face they spit.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 My eyes have grown dim with grief, and my whole body is but a shadow.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 The upright are appalled at this, and the innocent are stirred against the godless.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 Yet a righteous one holds to his way, and the one with clean hands grows stronger.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 But come back and try again, all of you. For I will not find a wise man among you.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 My days have passed; my plans are broken off— even the desires of my heart.
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 They have turned night into day, making light seem near in the face of darkness.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
13 If I look for Sheol as my home, if I spread out my bed in darkness, (Sheol )
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol )
14 and say to corruption, ‘You are my father,’ and to the worm, ‘My mother,’ or ‘My sister,’
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 where then is my hope? Who can see any hope for me?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
16 Will it go down to the gates of Sheol? Will we go down together into the dust?” (Sheol )
Az alvilág reteszeihez szállanak le, ha egyaránt porban lesz nyugalom. (Sheol )