Job 15
1 Then Eliphaz the Temanite replied:
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
2 “Does a wise man answer with empty counsel or fill his belly with the hot east wind?
Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
3 Should he argue with useless words or speeches that serve no purpose?
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
4 But you even undermine the fear of God and hinder meditation before Him.
Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
5 For your iniquity instructs your mouth, and you choose the language of the crafty.
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
6 Your own mouth, not mine, condemns you; your own lips testify against you.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
7 Were you the first man ever born? Were you brought forth before the hills?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
8 Do you listen in on the council of God or limit wisdom to yourself?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
9 What do you know that we do not? What do you understand that is not clear to us?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
10 Both the gray-haired and the aged are on our side— men much older than your father.
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
11 Are the consolations of God not enough for you, even words spoken gently to you?
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
12 Why has your heart carried you away, and why do your eyes flash,
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
13 as you turn your spirit against God and pour such words from your mouth?
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
14 What is man, that he should be pure, or one born of woman, that he should be righteous?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
15 If God puts no trust in His holy ones, if even the heavens are not pure in His eyes,
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
16 how much less man, who is vile and corrupt, who drinks injustice like water?
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17 Listen to me and I will inform you. I will describe what I have seen,
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18 what was declared by wise men and was not concealed from their fathers,
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19 to whom alone the land was given when no foreigner passed among them.
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20 A wicked man writhes in pain all his days; only a few years are reserved for the ruthless.
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21 Sounds of terror fill his ears; in his prosperity the destroyer attacks him.
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22 He despairs of his return from darkness; he is marked for the sword.
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23 He wanders about as food for vultures; he knows the day of darkness is at hand.
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24 Distress and anguish terrify him, overwhelming him like a king poised to attack.
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25 For he has stretched out his hand against God and has vaunted himself against the Almighty,
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26 rushing headlong at Him with a thick, studded shield.
Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27 Though his face is covered with fat and his waistline bulges with flesh,
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28 he will dwell in ruined cities, in abandoned houses destined to become rubble.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29 He will no longer be rich; his wealth will not endure. His possessions will not overspread the land.
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
30 He will not escape from the darkness; the flame will wither his shoots, and the breath of God’s mouth will carry him away.
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
31 Let him not deceive himself with trust in emptiness, for emptiness will be his reward.
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
32 It will be paid in full before his time, and his branch will not flourish.
Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
33 He will be like a vine stripped of its unripe grapes, like an olive tree that sheds its blossoms.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
34 For the company of the godless will be barren, and fire will consume the tents of bribery.
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
35 They conceive trouble and give birth to evil; their womb is pregnant with deceit.”
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
