Job 14
1 “Man, who is born of woman, is short of days and full of trouble.
az ember asszony szülöttje, rövid életű és jól lakva háborgással.
2 Like a flower, he comes forth, then withers away; like a fleeting shadow, he does not endure.
Mint virág hajtott ki és elfonnyadt, eliramodott mint az árnyék s meg nem áll.
3 Do You open Your eyes to one like this? Will You bring him into judgment before You?
Erre is fölnyitottad szemedet s engem viszel törvényre magaddal!
4 Who can bring out clean from unclean? No one!
Származhat-e tiszta tisztátalanból? Egy sem!
5 Since his days are determined and the number of his months is with You, and since You have set limits that he cannot exceed,
Ha kiszabvák napjai, nálad van hónapjainak száma, törvényét megalkottad, melyen túl nem léphet:
6 look away from him and let him rest, so he can enjoy his day as a hired hand.
tekints el tőle, hogy szünete legyen, mígnem lerója, mint béres, a napját.
7 For there is hope for a tree: If it is cut down, it will sprout again, and its tender shoots will not fail.
Mert van a fának reménye: ha kivágják, ismét megújul és csemetéje nem szűnik meg.
8 If its roots grow old in the ground and its stump dies in the soil,
Ha megvénül a földben gyökere és a porban elhal törzsöke:
9 at the scent of water it will bud and put forth twigs like a sapling.
víznek illatától felvirul és gallyat hajt mint ültetvény.
10 But a man dies and is laid low; he breathes his last, and where is he?
De férfi elgyengülvén, meghal, kimúlván az ember, hol van?
11 As water disappears from the sea and a river becomes parched and dry,
Kiapadtak a vizek a tengerből, és a folyó elszárad, elszikkad:
12 so a man lies down and does not rise. Until the heavens are no more, he will not be awakened or roused from sleep.
az ember is lefekszik s föl nem kél; az ég enyésztéig nem ébrednek ők és nem serkennek föl álmukból.
13 If only You would hide me in Sheol and conceal me until Your anger has passed! If only You would appoint a time for me and then remember me! (Sheol h7585)
Vajha az alvilágba tennél el engem, elrejtenél, míg lecsillapodik haragod, tűznél nekem törvényt s megemlékeznél rólam. (Sheol h7585)
14 When a man dies, will he live again? All the days of my hard service I will wait, until my renewal comes.
Ha elhal férfi, föléled-e? Szolgálati időm minden napjaiban várakoznám, míg nem megjön felváltásom.
15 You will call, and I will answer; You will desire the work of Your hands.
Szólítanál és én felelnék neked, kezeid műve után vágyakoznál.
16 For then You would count my steps, but would not keep track of my sin.
Mert most lépteimet számlálod, nem is várod be vétkemet!
17 My transgression would be sealed in a bag, and You would cover over my iniquity.
Zacskóba van pecsételve bűntettem, s betapasztottad bűnömet.
18 But as a mountain erodes and crumbles and a rock is dislodged from its place,
Azonban düledező hegy szétomlik, szikla is kimozdul helyéből;
19 as water wears away the stones and torrents wash away the soil, so You destroy a man’s hope.
köveket szétmorzsol a víz, elsodorja áradása a földnek porát: így veszítetted el a halandónak reményét.
20 You forever overpower him, and he passes on; You change his countenance and send him away.
Lebirod örökre, és eltűnt, eltorzítván arczát, elűzted őt.
21 If his sons receive honor, he does not know it; if they are brought low, he is unaware.
Tiszteletre jutnak fiai – nem tud róluk, csekélyekké válnak, nem veszi őket észre;
22 He feels only the pain of his own body and mourns only for himself.”
csak fájdalmat érez teste ő rajta, és lelke gyászol ő benne.
