< Genesis 21 >

1 Now the LORD attended to Sarah as He had said, and the LORD did for Sarah what He had promised.
Az Örökkévaló pedig gondolt Sárára, amint mondta és cselekedett az Örökkévaló Sárával, amint szólt.
2 So Sarah conceived and bore a son to Abraham in his old age, at the very time God had promised.
Sára fogant és szült Ábrahámnak fiat, az ő öregségére, azon időre, melyről szólt neki Isten.
3 And Abraham gave the name Isaac to the son Sarah bore to him.
És elnevezte Ábrahám az ő fiát, aki született neki, akit szült neki Sára: Izsáknak.
4 When his son Isaac was eight days old, Abraham circumcised him, as God had commanded him.
És körülmetélte Ábrahám Izsákot, az ő fiát nyolc napos korában, amint megparancsolta neki Isten.
5 Abraham was a hundred years old when his son Isaac was born to him.
Ábrahám pedig száz éves volt, midőn született neki Izsák, az ő fia.
6 Then Sarah said, “God has made me laugh, and everyone who hears of this will laugh with me.”
És mondta Sára: Nevetséget tett velem Isten; mindenki, aki hallja, nevetni fog rajtam.
7 She added, “Who would have told Abraham that Sarah would nurse children? Yet I have borne him a son in his old age.”
És mondta: Ki mondta volna Ábrahámnak; fiakat szoptat Sára, hogy én szültem fiat az ő öregségére.
8 So the child grew and was weaned, and Abraham held a great feast on the day Isaac was weaned.
És felnövekedett a gyermek és elválasztatott. És csinált Ábrahám nagy lakomát, amely napon elválasztatott Izsák.
9 But Sarah saw that the son whom Hagar the Egyptian had borne to Abraham was mocking her son,
És látta Sára az egyiptomi Hágár fiát, akit az szült Ábrahámnak, amint gúnyolódik.
10 and she said to Abraham, “Expel the slave woman and her son, for the slave woman’s son will never share in the inheritance with my son Isaac!”
És mondta Ábrahámnak: Űzd el ezt a szolgálót és az ő fiát, hogy ne örököljön ennek a szolgálónak a fia az én fiammal; Izsákkal.
11 Now this matter distressed Abraham greatly because it concerned his son Ishmael.
De nagyon visszatetszett a dolog Ábrahám szemeiben, az ő fia miatt.
12 But God said to Abraham, “Do not be distressed about the boy and your maidservant. Listen to everything that Sarah tells you, for through Isaac your offspring will be reckoned.
És mondta Isten Ábrahámnak: Ne legyen visszatetsző szemeidben a fiú miatt és szolgálód miatt; mindenben, amit mond neked Sára, hallgass szavára, mert Izsákról fog elneveztetni magzatod.
13 But I will also make a nation of the slave woman’s son, because he is your offspring.”
De a szolgáló fiát is néppé fogom tenni, mert magzatod ő.
14 Early in the morning, Abraham got up, took bread and a skin of water, put them on Hagar’s shoulders, and sent her away with the boy. She left and wandered in the Wilderness of Beersheba.
És fölkelt Ábrahám kora reggel, vett kenyeret, egy tömlő vizet és odaadta Hágárnak; föltette a vállára, meg a gyermeket és elbocsátotta. Az pedig elment és bolyongott Beér-Seva pusztájában.
15 When the water in the skin was gone, she left the boy under one of the bushes.
Midőn kifogyott a víz a tömlőből, odadobta a gyermeket a bokrok egyike alá.
16 Then she went off and sat down nearby, about a bowshot away, for she said, “I cannot bear to watch the boy die!” And as she sat nearby, she lifted up her voice and wept.
Ő pedig elment és leült szemközt egy íjlövésnyi távolságra, mert azt mondta: Ne lássam a gyermek halálát; és leült szemközt, fölemelte hangját és sírt.
17 Then God heard the voice of the boy, and the angel of God called to Hagar from heaven, “What is wrong, Hagar? Do not be afraid, for God has heard the voice of the boy where he lies.
És Isten meghallotta a fiú hangját és szólította Isten angyala Hágárt az égből és mondta neki: Mi bajod Hágár? Ne félj, mert Isten meghallotta a fiú hangját ott, ahol ő van.
18 Get up, lift up the boy, and take him by the hand, for I will make him into a great nation.”
Kelj föl, vedd föl a fiút, fogd meg erősen kezeddel őt, mert nagy néppé teszem őt.
19 Then God opened her eyes, and she saw a well of water. So she went and filled the skin with water and gave the boy a drink.
És megnyitotta Isten szemeit (Hágárnak) és látott egy kutat vízzel; odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.
20 And God was with the boy, and he grew up and settled in the wilderness and became a great archer.
És Isten vele volt a fiúval és az felnőtt, a pusztában lakott és íjász lett.
21 And while he was dwelling in the Wilderness of Paran, his mother got a wife for him from the land of Egypt.
És lakott Poron pusztájában, anyja pedig vett neki feleséget Egyiptom országából.
22 At that time Abimelech and Phicol the commander of his army said to Abraham, “God is with you in all that you do.
És történt abban az időben, hogy szólt Ávimelech és Fichól, az ő hadvezére Ábrahámhoz mondván: Isten veled van mindenben, amit teszel;
23 Now, therefore, swear to me here before God that you will not deal falsely with me or my children or descendants. Show to me and to the country in which you reside the same kindness that I have shown to you.”
azért most esküdjél meg nekem itt Istenre, hogy nem fogsz csalárdul cselekedni sem velem, sem gyermekemmel, sem unokámmal! De azon kegyesség szerint, mellyel én cselekedtem veled, cselekszel te velem és az országgal, melyben tartózkodtál.
24 And Abraham replied, “I swear it.”
És mondta Ábrahám: Én esküszöm!
25 But when Abraham complained to Abimelech about a well that Abimelech’s servants had seized,
És megfeddte Ábrahám Ávimelechet a kút miatt, melyet erőszakkal elvettek Ávimelech szolgái.
26 Abimelech replied, “I do not know who has done this. You did not tell me, so I have not heard about it until today.”
És mondta Ávimelech: Nem tudom ki tette ezt a dolgot, te sem adtad tudtomra és én nem is hallottam, csak ma.
27 So Abraham brought sheep and cattle and gave them to Abimelech, and the two men made a covenant.
És Ábrahám vett juhot és marhát és Ávimelechnek adta és ők ketten kötöttek szövetséget.
28 Abraham separated seven ewe lambs from the flock,
És Ábrahám külön állította a hét juhbárányt.
29 and Abimelech asked him, “Why have you set apart these seven ewe lambs?”
És mondta Ávimelech Ábrahámnak: Mire való ez a hét juhbárány, melyet különállítottál?
30 He replied, “You are to accept the seven ewe lambs from my hand as my witness that I dug this well.”
Ő pedig mondta: Hogy a hét bárányt fogadd el kezemből, azért, hogy legyen nekem tanúbizonyságul, hogy én ástam ezt a kutat
31 So that place was called Beersheba, because it was there that the two of them swore an oath.
Azért nevezte azt a helységet Beér-Sevának, mert ott esküdtek mindketten.
32 After they had made the covenant at Beersheba, Abimelech and Phicol the commander of his army got up and returned to the land of the Philistines.
És szövetséget kötöttek Beér-Sevában; azután fölkerekedett Ávimelech és Fichól, az ő hadvezére visszatértek a filiszteusok földjére.
33 And Abraham planted a tamarisk tree in Beersheba, and there he called upon the name of the LORD, the Eternal God.
És (Ábrahám) ültetett ligetet Beér-Sevában és hívta ott az Örökkévalót, az örök Istent.
34 And Abraham resided in the land of the Philistines for a long time.
És Ábrahám tartózkodott a filiszteusok földjén sok ideig.

< Genesis 21 >