Ezekiel 2
1 “Son of man,” He said to me, “stand up on your feet and I will speak to you.”
És szólt hozzám: Ember fia, állj lábaidra, hogy beszéljek veled.
2 And as He spoke to me, the Spirit entered me and set me on my feet, and I heard Him speaking to me.
És szellem szállt belém, a mint beszélt hozzám; az lábaimra állított, és hallottam a hozzám beszélőt.
3 “Son of man,” He said to me, “I am sending you to the Israelites, to a rebellious nation that has rebelled against Me. To this very day they and their fathers have rebelled against Me.
És szólt hozzám: Ember fia, küldeni akarlak Izraél fiaihoz, fellázadt nemzetekhez, a melyek fellázadtak ellenem, ők és atyáik elpártoltak tőlem egészen e mai napig.
4 They are obstinate and stubborn children. I am sending you to them, and you are to say to them, ‘This is what the Lord GOD says.’
A fiak pedig kemény arczuak és makacs szívek – azokhoz akarlak téged küldeni; és szólj hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló!
5 And whether they listen or refuse to listen—for they are a rebellious house—they will know that a prophet has been among them.
És ők akár hallgatnak rád, akár vonakodnak – mert engedetlenség háza ők – megtudják, hogy próféta volt közöttük.
6 But you, son of man, do not be afraid of them or their words. Do not be afraid, though briers and thorns surround you, and you dwell among scorpions. Do not be afraid of their words or dismayed by their presence, though they are a rebellious house.
Te pedig, ember fia, ne félj tőlük s beszédjeiktől se félj mert csalánok és bogáncsok vannak veled és skorpiók mellett ülsz – beszédjeiktől ne félj és miattuk ne rettegj, mert engedetlenség háza ők.
7 But speak My words to them, whether they listen or refuse to listen, for they are rebellious.
Mondd el tehát szavaimat hozzájuk, akár hallgatnak rád, akár vonakodnak, mert csupa engedetlenség ők.
8 And you, son of man, listen to what I tell you. Do not be rebellious like that rebellious house. Open your mouth and eat what I give you.”
Te pedig, ember fia, halljad azt, a mit én majd beszélek hozzád, ne légy engedetlen, mint az engedetlenség háza, nyisd ki szájadat és edd meg azt, amit neked adni fogok.
9 Then I looked and saw a hand reaching out to me, and in it was a scroll,
És láttam, s íme egy kéz kinyújtva felém, s íme abban könyvtekercs.
10 which He unrolled before me. And written on the front and back of it were words of lamentation, mourning, and woe.
És kiterítette előttem és az be volt írva elül és hátul, és megírva rajta siralmak, nyögés és jaj.
