Ecclesiastes 3
1 To everything there is a season, and a time for every purpose under heaven:
Mindennek megvan a kora, és ideje van minden dolognak az ég alatt.
2 a time to be born and a time to die, a time to plant and a time to uproot,
Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje van az ültetésnek és ideje az ültetés kiszakításának.
3 a time to kill and a time to heal, a time to break down and a time to build,
Ideje van a megölésnek és ideje a gyógyításnak; ideje a lebontásnak és ideje az építésnek.
4 a time to weep and a time to laugh, a time to mourn and a time to dance,
Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje van a gyásztartásnak és ideje a tánczolásnak.
5 a time to cast away stones and a time to gather stones together, a time to embrace and a time to refrain from embracing,
Ideje van a kövek eldobásának és ideje a kövek fölhalmozásának; ideje van az ölelésnek és ideje az öleléstől való távolodásnak.
6 a time to search and a time to count as lost, a time to keep and a time to discard,
Ideje van a keresésnek és ideje az elvesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak.
7 a time to tear and a time to mend, a time to be silent and a time to speak,
Ideje van a megszaggatásnak és ideje az összevarrásnak; ideje van a hallgatásnak és ideje a beszélésnek.
8 a time to love and a time to hate, a time for war and a time for peace.
Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje van a háborúnak és ideje a békének.
9 What does the worker gain from his toil?
Mi nyeresége van a munkálónak abban, a miben fáradozik?
10 I have seen the burden that God has laid upon the sons of men to occupy them.
Láttam a bajlódást, melyet Isten adott az ember fiainak, hogy vele bajlódjanak.
11 He has made everything beautiful in its time. He has also set eternity in the hearts of men, yet they cannot fathom the work that God has done from beginning to end.
Mindent szépen alkotott a maga idejében, az örökkévalóságot is adta szivükbe, a nélkül bogy az ember fölfoghatná azon művet, melyet Isten alkotott, kezdettől végig.
12 I know that there is nothing better for them than to rejoice and do good while they live,
Megismertem, bogy nincs számára jó, hanemha bogy örüljön és jót tegyen magával életében.
13 and also that every man should eat and drink and find satisfaction in all his labor—this is the gift of God.
Az is, bármely ember, a ki eszik és iszik és jót élvez minden fáradságáért: Isten adománya az.
14 I know that everything God does endures forever; nothing can be added to it or taken from it. God does it so that they should fear Him.
Tudom, hogy mind az, a mit Isten cselekszik, megmarad örökké, ahhoz nem lehet hozzá tenni, sem belőle nem lehet elvenni semmit; Isten pedig úgy cselekedte, hogy féljenek tőle.
15 What exists has already been, and what will be has already been, for God will call to account what has passed.
A mi lett, már régen van és a mi majd lesz, már régen volt; Isten pedig fölkeresi azt, a mi eltűnt.
16 Furthermore, I saw under the sun that in the place of judgment there is wickedness, and in the place of righteousness there is wickedness.
És továbbá láttam a nap alatt a jognak helyén ott a gonoszság, és az igazság helyén ott a gonoszság.
17 I said in my heart, “God will judge the righteous and the wicked, since there is a time for every activity and every deed.”
Mondtam én szívemben: az igazat és a gonoszt itéli az Isten; mert ideje van minden dolognak és minden cselekedetért ottan.
18 I said to myself, “As for the sons of men, God tests them so that they may see for themselves that they are but beasts.”
Mondtam én szívemben: az ember fiai kedvéért van az, hogy megvizsgálja őket az Isten, és hogy lássák, hogy ők magukban olyanok mint a barom.
19 For the fates of both men and beasts are the same: As one dies, so dies the other—they all have the same breath. Man has no advantage over the animals, since everything is futile.
Mert eset éri az ember fiait, és eset éri a barmot, és azon egy esetjük van: a milyen ennek a halála, olyan annak a halála, és egy lelkük van mindnek; és az ember elsőbbsége az állat fölött semmi, mert minden hiúság!
20 All go to one place; all come from dust, and all return to dust.
Minden anon egy helyre megy, minden a porból lett és minden visszatér a porhoz.
21 Who knows if the spirit of man rises upward and the spirit of the animal descends into the earth?
Ki ismeri az ember fiainak lelkét, vajon felszáll-e fölfelé, és a barom lelkét, vajon alászáll-a lefelé a földre?
22 I have seen that there is nothing better for a man than to enjoy his work, because that is his lot. For who can bring him to see what will come after him?
És láttam, hogy nincsen jobb, mint hogy örűljön az ember a műveivel, mert az az ő osztályrésze; mert ki hozza őt majd ide, hogy nézze azt, a mi utána leszen?
