2 Chronicles 9
1 Now when the queen of Sheba heard about the fame of Solomon, she came to test him with difficult questions. She arrived in Jerusalem with a very large caravan—with camels bearing spices, gold in abundance, and precious stones. So she came to Solomon and spoke with him about all that was on her mind.
Sába királynéja pedig hallotta Salamon hírét s eljött, hogy próbára, tegye Salamont rejtvényekkel, Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel s tevékkel, melyek vittek fűszert és aranyat bőségesen meg drágakövet; eljött Salamonhoz s elmondta neki mindazt, ami szívén volt.
2 And Solomon answered all her questions; nothing was too difficult for him to explain.
És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; s nem volt semmi sem elrejtve Salamontól, amire meg nem felelt volna neki.
3 When the queen of Sheba saw the wisdom of Solomon, the palace he had built,
Látta Sába királynője Salamon bölcsességét és a házat, melyet épített,
4 the food at his table, the seating of his servants, the service and attire of his attendants and cupbearers, and the burnt offerings he presented at the house of the LORD, it took her breath away.
meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és ruházatukat és felvonulását, ahogy fel szokott vonulni az Örökkévaló házába; akkor nem maradt többé benne lélek,
5 She said to the king, “The report I heard in my own country about your words and wisdom is true.
és szólt a királyhoz: Igaz a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.
6 But I did not believe the reports until I came and saw with my own eyes. Indeed, not half of the greatness of your wisdom was told to me. You have far exceeded the report I heard.
De nem hittem szavaiknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, s íme nem beszélték el nekem felét sem bőséges bölcsességednek; tetézted a hírt, melyet hallottam.
7 How blessed are your men! How blessed are these servants of yours who stand continually before you and hear your wisdom!
Boldogok embereid és boldogok a szolgáid, kik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
8 Blessed be the LORD your God, who has delighted in you to set you on His throne to be king for the LORD your God. Because your God loved Israel enough to establish them forever, He has made you king over them to carry out justice and righteousness.”
Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged az ő trónjára, királyul az Örökkévalónak, a te Istenednek; mivel szereti a te Istened Izraelt, hogy fenntartsa örökre, megtett téged föléjük királynak, hogy jogot és igazságot művelj.
9 Then she gave the king 120 talents of gold, a great quantity of spices, and precious stones. There had never been such spices as those the queen of Sheba gave to King Solomon.
És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet s nem volt még olyan fűszer, mint az, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.
10 (The servants of Hiram and of Solomon who brought gold from Ophir also brought algum wood and precious stones.
Chúrám szolgái is, meg Salamon szolgái, akik aranyat hoztak Ófirból, hoztak szantálfát és drágakövet.
11 The king made the algum wood into steps for the house of the LORD and for the king’s palace, and into lyres and harps for the singers. Never before had anything like them been seen in the land of Judah.)
És készített a király a szantálfából lépcsőket az Örökkévaló háza számára s a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem láttak még olyanokat annak előtte Jehúda országában.
12 King Solomon gave the queen of Sheba all she desired—whatever she asked—far more than she had brought the king. Then she left and returned to her own country, along with her servants.
Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azonkívül amit ő hozott a királyhoz. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.
13 The weight of gold that came to Solomon each year was 666 talents,
És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt, hatszázhatvanhat kikkár arany.
14 not including the revenue from the merchants and traders. And all the Arabian kings and governors of the land also brought gold and silver to Solomon.
Azonkívül, amit behoztak kereskedő emberek meg a kalmárok; és mind az Arábia királyai és az ország helytartói hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
15 King Solomon made two hundred large shields of hammered gold; six hundred shekels of hammered gold went into each shield.
És készített Salamon király kétszáz nagy pajzsot vert aranyból, hatszáz vert arany megy egy nagy pajzsra;
16 He also made three hundred small shields of hammered gold; three hundred shekels of gold went into each shield. And the king put them in the House of the Forest of Lebanon.
és háromszáz pajzsot vert aranyból; háromszáz arany megy egy pajzsra. És elhelyezte azokat a király a Libanon erdőházban.
17 Additionally, the king made a great throne of ivory and overlaid it with pure gold.
És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta tiszta arannyal.
18 The throne had six steps, and a footstool of gold was attached to it. There were armrests on both sides of the seat, with a lion standing beside each armrest.
Hat lépcsőfoka volt a trónnak meg egy zsámolya arannyal a trónhoz erősítve; és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állt a karok mellett;
19 Twelve lions stood on the six steps, one at either end of each step. Nothing like this had ever been made for any kingdom.
meg tizenkét oroszlán állt ott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.
20 All King Solomon’s drinking cups were gold, and all the utensils of the House of the Forest of Lebanon were pure gold. There was no silver, because it was accounted as nothing in the days of Solomon.
És Salamon királynak minden ivóedénye arany volt és a Libanon erdőháznak minden edénye finomított arany; ezüst nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.
21 For the king had the ships of Tarshish that went with Hiram’s servants, and once every three years the ships of Tarshish would arrive bearing gold, silver, ivory, apes, and peacocks.
Mert hajói voltak a királynak, melyek Tarsísba jártak Chúrám szolgáival; három évben egyszer szoktak érkezni a Tarsis hajók, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.
22 So King Solomon surpassed all the kings of the earth in riches and wisdom.
Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra és bölcsességre.
23 All the kings of the earth sought an audience with Solomon to hear the wisdom that God had put in his heart.
És mind a föld királyai fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.
24 Year after year, each visitor would bring his tribute: articles of silver and gold, clothing, weapons, spices, horses, and mules.
És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre.
25 Solomon had 4,000 stalls for horses and chariots, and 12,000 horses, which he stationed in the chariot cities and also with him in Jerusalem.
És volt Salamonnak négyezer jászol lova meg szekerei, és tizenkétezer ménje; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.
26 He reigned over all the kings from the Euphrates to the land of the Philistines, as far as the border of Egypt.
És uralkodott mind a királyokon a folyamtól egészen a filiszteusok országáig és Egyiptom határáig.
27 The king made silver as common in Jerusalem as stones, and cedar as abundant as sycamore in the foothills.
És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna, s a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vadfügefákat, sokaságra.
28 Solomon’s horses were imported from Egypt and from all the lands.
És kihoztak Salamon számára lovakat Egyiptomból és mind az országokból.
29 As for the rest of the acts of Solomon, from beginning to end, are they not written in the Records of Nathan the Prophet, in the Prophecy of Ahijah the Shilonite, and in the Visions of Iddo the Seer concerning Jeroboam son of Nebat?
Salamonnak egyéb dolgai pedig, az előbbiek és az utóbbiak, nemde meg vannak írva Nátán próféta szavaiban és a Silóbeli Achijja prófétaságában és Jéedó látónak látomásában Járobeám, Nebát fia felett.
30 Solomon reigned in Jerusalem over all Israel forty years.
Király volt Salamon Jeruzsálemben egész Izrael felett negyven évig.
31 And Solomon rested with his fathers and was buried in the city of his father David. And his son Rehoboam reigned in his place.
És feküdt Salamon ősei mellé és eltemették atyjának Dávidnak városában. És király lett helyette fia, Rechábeám.
