< 2 Chronicles 30 >
1 Then Hezekiah sent word throughout all Israel and Judah, and he also wrote letters to Ephraim and Manasseh inviting them to come to the house of the LORD in Jerusalem to keep the Passover of the LORD, the God of Israel.
És küldött Jechizkijáhú egész Izraelhez s Jehúdához, s leveleket is írt Efraimhoz s Menasséhez, hogy jöjjenek el az Örökkévaló házába Jeruzsálemben, megtartani a pészachot az Örökkévalónak, Izrael Istenének.
2 For the king and his officials and the whole assembly in Jerusalem had decided to keep the Passover in the second month,
És elhatározta a király meg nagyjai s az egész gyülekezet Jeruzsálemben, hogy megtartják a pészachot a második hónapban.
3 since they had been unable to observe it at the regular time, because not enough priests had consecrated themselves and the people had not been gathered in Jerusalem.
Mert nem tudták megtartani abban az időben, mivelhogy a papok nem szentelték meg magukat elegendő számban s a nép nem gyűlt volt össze Jeruzsálembe.
4 This proposal pleased the king and the whole assembly.
És helyesnek tetszett a dolog a király szemeiben s az egész gyülekezet szemeiben.
5 So they established a decree to circulate a proclamation throughout Israel, from Beersheba to Dan, that the people should come to keep the Passover of the LORD, the God of Israel, in Jerusalem. For they had not observed it as a nation as prescribed.
És megállapították, hogy hírt vigyenek szét egész Izraelben Beér-Sébától Dánig, hogy jöjjenek a pészachot megtartani az Örökkévalónak, Izrael Istenének. Jeruzsálemben, mert nem sokaságban tartották meg, amint írva van.
6 So the couriers went throughout Israel and Judah with letters from the king and his officials, which read: “Children of Israel, return to the LORD, the God of Abraham, Isaac, and Israel, so that He may return to those of you who remain, who have escaped the grasp of the kings of Assyria.
És elmentek a futárok a király s nagyjai kezéből való levelekkel egész Izraelbe s Jehúdába s a király parancsa szerint mondván: Izrael fiai, térjetek vissza az Örökkévalóhoz, Ábrahám, Izsák s Izrael Istenéhez, hogy odaforduljon a maradékhoz, amely megmaradt közületek Assúr királyai kezéből.
7 Do not be like your fathers and brothers who were unfaithful to the LORD, the God of their fathers, so that He made them an object of horror, as you can see.
És ne legyetek olyanok, mint őseitek s mint testvéreitek, akik hűtlenkedtek az Örökkévaló, őseik Istene ellen, s tette őket iszonyattá, amint látjátok.
8 Now do not stiffen your necks as your fathers did. Submit to the LORD and come to His sanctuary, which He has consecrated forever. Serve the LORD your God, so that His fierce anger will turn away from you.
Már most ne keményítsétek meg nyakatokat, mint őseitek; adjatok kezet az Örökkévalónak s gyertek az ő szentélyébe, amelyet örökre megszentelt, s szolgáljátok az Örökkévalót a ti Istenteket, hogy elforduljon tőletek az ő föllobbant haragja.
9 For if you return to the LORD, your brothers and sons will receive mercy in the presence of their captors and will return to this land. For the LORD your God is gracious and merciful; He will not turn His face away from you if you return to Him.”
Mert ha visszatértek az Örökkévalóhoz, testvéreitek s fiaitok irgalomra lesznek foglyul-ejtőik előtt s visszatérnek ebbe az országba, mert könyörületes s irgalmas az Örökkévaló, a ti Istentek, s el nem fordítja arcát tőletek, ha visszatértek hozzá.
10 And the couriers traveled from city to city through the land of Ephraim and Manasseh as far as Zebulun; but the people scorned and mocked them.
De midőn a futárok vonultak városról városra Efraim s Menasse országában egészen Zebúlúnig, nevettek rajtuk s kigúnyolták őket.
11 Nevertheless, some from Asher, Manasseh, and Zebulun humbled themselves and came to Jerusalem.
Csak némelyek Ásérből, Menasseből és Zebúlúnból megalázkodtak s eljöttek Jeruzsálembe.
12 Moreover, the power of God was on the people in Judah to give them one heart to obey the command of the king and his officials according to the word of the LORD.
Jehúdán is volt az Istennek keze; adva nekik szívet, hogy megtegyék a király s a nagyok parancsát az Örökkévaló igéje szerint.
13 In the second month, a very great assembly gathered in Jerusalem to celebrate the Feast of Unleavened Bread.
És sok nép gyülekezett Jeruzsálembe, hogy megtartsák a kovásztalan kenyerek ünnepét a második hónapban, fölötte számos gyülekezet.
14 They proceeded to remove the altars in Jerusalem and to take away the incense altars and throw them into the Kidron Valley.
És fölkeltek s eltávolították az oltárokat, amelyek Jeruzsálemben voltak, s mind a füstölőket eltávolították s bedobták a Kidrón patakjába.
15 And on the fourteenth day of the second month they slaughtered the Passover lamb. The priests and Levites were ashamed, and they consecrated themselves and brought burnt offerings to the house of the LORD.
És levágták a pészacháldozatot a második hónap tizennegyedikén, és a papok s leviták szégyenkeztek volt és megszentelték magukat s bemutattak égőáldozatokat az Örökkévaló házában.
16 They stood at their prescribed posts, according to the Law of Moses the man of God. The priests sprinkled the blood, which they received from the hand of the Levites.
És álltak állásukon rendjük szerint, Mózes az Isten emberének tana szerint; a papok hintették a vért a leviták kezéből.
17 Since there were many in the assembly who had not consecrated themselves, the Levites were in charge of slaughtering the Passover lambs for every unclean person to consecrate the lambs to the LORD.
Mert sokan voltak a gyülekezetben, akik nem szentelték meg magukat, tehát a leviták voltak a pészacháldozatok levágásánál minden nem tiszta helyett, hogy megszenteljék az Örökkévalónak.
18 A large number of the people—many from Ephraim, Manasseh, Issachar, and Zebulun—had not purified themselves, yet they ate the Passover, contrary to what was written. But Hezekiah interceded for them, saying, “May the LORD, who is good, provide atonement for everyone
Mert sokasága a népnek, sokan Efráimból meg Menasséből, Jisszákhárból s Zebúlúnból nem tisztálkodtak, hanem ették a pészacháldozatot nem előírás szerint; hanem Jechízkijáhú imádkozott értük, mondván: az Örökkévaló, a jóságos, engesztelést ad
19 who sets his heart on seeking God—the LORD, the God of his fathers—even if he is not cleansed according to the purification rules of the sanctuary.”
mindenkiért, aki megszilárdította szívét, hogy keresse az Istent, az Örökkévalót, ősei Istenét, ha nem is a szentség tisztasága szerint.
20 And the LORD heard Hezekiah and healed the people.
És hallgatott az Örökkévaló Jechizkijáhúra s meggyógyította a népet.
21 The Israelites who were present in Jerusalem celebrated the Feast of Unleavened Bread for seven days with great joy, and the Levites and priests praised the LORD day after day, accompanied by loud instruments of praise to the LORD.
És megtartották Izrael fiai, akik találtattak Jeruzsálemben, a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napig nagy örömmel, s dicsérték az Örökkévalót nap-nap után a leviták s a papok hatalmas hangszerekkel az Örökkévalónak.
22 And Hezekiah encouraged all the Levites who performed skillfully before the LORD. For seven days they ate their assigned portion, sacrificing fellowship offerings and giving thanks to the LORD, the God of their fathers.
És szívére szólt Jechizkijáhú mind a levitáknak, akik igazi eszességet tanúsítottak az Örökkévaló iránt, s ették az ünnepi kenyeret hét napig, áldozva békeáldozatokat s vallomást téve az Örökkévalónak, őseik Istenének.
23 The whole assembly agreed to observe seven more days, so they observed seven days with joy.
És elhatározta az egész gyülekezet, hogy megtart más hét napot; s tartottak hét napot örömben.
24 For Hezekiah king of Judah contributed a thousand bulls and seven thousand sheep for the assembly, and the officials contributed a thousand bulls and ten thousand sheep for the assembly, and a great number of priests consecrated themselves.
Mert Chizkijáhú, Jehúdah királya adományozott a gyülekezet részére ezer tulkot s hétezer juhot, s a nagyok adományoztak a gyülekezet részére ezer tulkot s tízezer juhot; és a papok megszentelték magukat sokaságban.
25 Then the whole assembly of Judah rejoiced along with the priests and Levites and the whole assembly that had come from Israel, including the foreigners who had come from Israel and those who lived in Judah.
És örült Jehúda egész gyülekezete, meg a papok és a leviták, meg az egész gyülekezet, amely Izraelből jött, s a jövevények, akik Izrael országából jöttek, s akik Jehúdában laktak.
26 So there was great rejoicing in Jerusalem, for nothing like this had happened there since the days of Solomon son of David king of Israel.
És volt nagy öröm Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának napjai óta nem volt ilyesmi Jeruzsálemben.
27 Then the priests and the Levites stood to bless the people, and God heard their voice, and their prayer came into His holy dwelling place in heaven.
És fölkeltek a papok, a leviták, s megáldották a népet; és szavuk meghallgatásra talált s eljutott az imádságuk az ő szent lakába, az égbe.