John 6
1 After these things Jesus went away to the other side of the sea of Galilee, which is the sea of Tiberias.
Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.
2 And a great multitude followed him, because they had seen the signs which he did in the case of the sick.
És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.
3 And Jesus went up into the mountain, and sat there with his disciples.
Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.
4 And the passover, the feast of the Jews, was near.
Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.
5 Then Jesus, lifting up his eyes, and seeing that a great multitude was coming to him, said to Philip: Whence shall we buy bread that these may eat?
Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?
6 But this he said to try him; for he himself knew what he was about to do.
Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.
7 Philip answered him: Two hundred denarii worth of bread is not enough for them, that each may take a little.
Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.
8 One of his disciples, Andrew, the brother of Simon Peter, said to him:
Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:
9 There is a lad here that has five barley loaves, and two little fishes; but what are these among so many?
Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?
10 But Jesus said: Make die men recline. Now, there was much grass in the place. So the men reclined, in number about five thousand.
Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.
11 And Jesus took the loaves, and after giving thanks, distributed them to the disciples, and the disciples to those who had reclined; and in like manner of the fishes, as much as they wished.
Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.
12 And when they were satisfied, he said to his disciples: Gather up the broken pieces which remain, that nothing be lost.
A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.
13 Then they gathered them up, and filled twelve baskets with the broken pieces of the five barley loaves, which remained after they had eaten.
Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.
14 Then the men, after having seen the sign which Jesus did, said: This is, in truth, the prophet that was to come into the world.
Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.
15 Therefore, Jesus perceiving that they were about to come and take him by force, to make him king, withdrew into the mountain himself alone.
Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.
16 And when evening had come, his disciples went down to the sea,
Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,
17 and, having entered the ship, went across the sea toward Capernaum. And it was now dark, and Jesus had not come to them.
És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.
18 And the sea arose by reason of a great wind that was blowing.
És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.
19 Then, having rowed about twenty-five or thirty furlongs, they saw Jesus walking on the sea, and coming near the ship; and they were afraid.
Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.
20 But he said to them: It is I; be not afraid.
Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!
21 Then they willingly received him into the ship; and immediately the ship was at the land to which they were going.
Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.
22 The next day, the multitude that stood on the other side of the sea, seeing that no other boat had been there but the one which his disciples had entered, and that Jesus had not entered the boat with his disciples, but that his disciples had gone away alone;
Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,
23 (but there came other boats from Tiberias near the place where they had eaten bread, after the Lord had given thanks; )
De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
24 when, therefore, the multitude saw that neither Jesus nor his disciples were there, they also entered the ships, and came to Capernaum, seeking Jesus.
Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.
25 And finding him on the opposite side of the sea, they said to him: Rabbi, when didst thou come hither?
És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?
26 Jesus answered them, and said: Verily, verily I say to you, You seek me, not because you saw the signs, but because you ate of the loaves, and were satisfied.
Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.
27 Labor not for the food that perishes, but for the food that endures to life eternal, which the Son of man will give you; for him has God the Father attested. (aiōnios g166)
Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten. (aiōnios g166)
28 Then they said to him: What shall we do, that we may work the works of God?
Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?
29 Jesus answered and said to them: This is the work of God, that you believe on him whom he has sent.
Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.
30 Therefore, they said to him: What sign do you show, then, that we may see, and believe you? What work do you perform?
Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?
31 Our fathers ate the manna in the wilderness; as it is written, He gave them bread from heaven to eat.
A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.
32 Then Jesus said to them: Verily, verily I say to you, Moses did not give you the bread from heaven; but my Father gives you the true bread from heaven.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
33 For the bread of God is he who comes down from heaven, and gives life for the world.
Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
34 Then they said to him: Lord, evermore give us this bread.
Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!
35 Jesus said to them: I am the bread of life; he that comes to me shall never hunger; he that believes on me shall never thirst.
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.
36 But I said to you, that you have seen me, and yet you do not believe.
De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.
37 All that the Father gives me, will come to me; and him that comes to me, I will by no means cast out.
Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.
38 For I came down from heaven, not to do my own will, but the will of him that sent me.
Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.
39 And this is the will of him who sent me, that of all that he gives me, I shall lose nothing, but shall raise it up at the last day.
Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.
40 For this is the will of him that sent me, that every one who sees the Son, and believes on him, may have eternal life; and I will raise him up at the last day. (aiōnios g166)
Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. (aiōnios g166)
41 Then the Jews murmured at him, because he said, I am like bread that came down from heaven.
Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.
42 And they said: Is not this Jesus, the son of Joseph, whose father and mother we know? How, then, does he say, I came down from heaven?
És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?
43 Jesus answered and said to them: Murmur not among yourselves;
Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!
44 no man can come to me, unless the Father, who sent me, draw him; and I will raise him up at the last day.
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
45 It is written in the prophets, And they shall all be taught of God. Every one that hears from the Father, and learns, comes to me.
Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.
46 Not that any one has seen the Father, but he who is from God; he has seen the Father.
Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.
Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak. (aiōnios g166)
48 I am the bread of life.
Én vagyok az életnek kenyere.
49 Your fathers ate the manna in the wilderness, and died.
A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
50 This is the bread which comes down from heaven, that any one may eat of it, and not die.
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.
51 I am the bread that lives, which came down from heaven. If any one eat of this bread, he shall live forever. And the bread that I will give is my flesh, which I will give for the life of the world. (aiōn g165)
Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. (aiōn g165)
52 The Jews, therefore, contended among themselves, saying: How can this man give us his flesh to eat?
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
53 Then Jesus said to them: Verily, verily I say to you, Unless you eat the flesh of the Son of man, and drink his blood, you have no life in you.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 He that eats my flesh and drinks my blood, has eternal life, and I will raise him up at the last day; (aiōnios g166)
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios g166)
55 for my flesh is food indeed, and my blood is drink indeed.
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56 He that eats my flesh and drinks my blood, dwells in me, and I in him.
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
57 As the living Father has sent me, and I live by the Father, so he that eats me, even he shall live by me.
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58 This is the bread that came down from heaven; not as your fathers ate the manna, and died; he that eats this bread shall live forever. (aiōn g165)
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké. (aiōn g165)
59 These things he spoke in the synagogue, as he taught in Capernaum.
Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.
60 Therefore, many of his disciples, when they heard him, said: This is a hard saying; who can hear it?
Sokan azért, a kik hallák ezeket az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?
61 But Jesus, knowing in himself that his disciples murmured at it, said to them: Does this offend you?
Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?
62 Then, what if you should see the Son of man go up where he was before?
Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!
63 It is the spirit that makes alive; the flesh profits nothing; the words that I speak to you are spirit and life.
A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.
64 But there are some among you who believe not. For Jesus knew from the beginning who they were that believed not, and who he was that would betray him.
De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.
65 And he said: For this reason I said to you: No one can come to me unless it be given him from my Father.
És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.
66 After this, many of his disciples went back, and walked with him no more.
Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
67 Then Jesus said to the twelve: Will you also go away?
Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?
68 Simon Peter answered him: Lord, to whom shall we go? Thou hast the words of eternal life; (aiōnios g166)
Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. (aiōnios g166)
69 and we believe, and know that thou art the Christ, the Son of God.
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
70 Jesus answered them: Have I not chosen you twelve, and one of you is a devil?
Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.
71 He spoke of Judas Iscariot, the son of Simon; for he was about to deliver him up, being one of the twelve.
Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.
