John 10
1 Verily, verily I say to you, he that goes not through the door into the sheepfold, but climbs up some other way, he is a thief, and a robber.
Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.
2 But he that enters through the door, is the shepherd of the sheep.
A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.
3 To him the door-keeper opens; and the sheep hear his voice, and he calls his own sheep by name, and leads them out.
Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.
4 And when he puts his own sheep out, he goes before them; and the sheep follow him; for they know his voice.
És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
5 And a stranger they will not follow, but will flee from him; for they know not the voice of strangers.
Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.
6 This parable spoke Jesus to them; but they knew not the meaning of the things which he spoke to them.
Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.
7 Therefore Jesus spoke again to them: Verily, verily I say to you, I am the door of the sheep.
Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
8 All that came before me were thieves and robbers; but the sheep did not hear them.
Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.
9 I am the door: if any one enters through me, he shall be saved; and he shall go in and out, and find pasture.
Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.
10 The thief comes only to steal and kill and destroy. I have come that they may have life, and have it in abundance.
A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.
11 I am the good shepherd: the good shepherd lays down his life for the sheep.
Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
12 But he that is a hireling, and not the shepherd, to whom the sheep do not belong, sees the wolf coming, and leaves the sheep, and flees; and the wolf catches the sheep, and scatters them.
A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.
13 The hireling flees because he is a hireling, and cares not for the sheep.
A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
14 I am the good shepherd, and I know my sheep, and am known by mine.
Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim,
15 As the Father knows me, I also know the Father, and I lay down my life for the sheep.
A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.
16 And other sheep I have, which are not of this fold; those, also, must I bring, and they will hear my voice: and there shall be one flock, one shepherd.
Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.
17 For this reason, my Father loves me, because I lay down my life that I may take it again.
Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
18 No one takes it from me, but I lay it down of myself. I have authority to lay it down, and I have authority to take it again. This commandment I have received from my Father.
Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.
19 Again, therefore, there was a division among the Jews, on account of these words.
Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt.
20 And many of them said: He has a demon, and is mad; why do you hear him?
És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?
21 Others said: These are not the words of one that has a demon. Can a demon open the eyes of the blind?
Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?
22 And the feast of the dedication was celebrated in Jerusalem, and it was winter:
Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;
23 and Jesus was walking in the temple, in Solomon’s porch.
És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
24 Then the Jews came round him, and said to him: How long do you keep us in suspense? If you are the Christ, tell us plainly.
Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!
25 Jesus answered them: I have told you, and you do not believe. The works which I do in my Father’s name, these testify of me.
Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
26 But you believe not, because you are not of my sheep. As I said to you,
De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:
27 my sheep hear my voice, and I know them, and they follow me:
Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:
29 My Father, who gave them to me, is greater than all; and no one is able to take them out of my Father’s hand.
Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.
30 I and my Father are one.
Én és az Atya egy vagyunk.
31 Then the Jews took up stones again, to stone him.
Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.
32 Jesus answered them: Many good works have I showed you from my Father: for which of these works do you stone me?
Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?
33 The Jews answered and said to him: We do not stone you for a good work, but for your impious words; and because you, being man, make yourself God.
Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.
34 Jesus answered them: Is it not written in your law, I said, you are gods?
Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
35 If he called them gods, to whom the word of God was committed, (and the scripture can not be made void, )
Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),
36 do you say of him, whom the Father has sanctified, and sent into the world, You speak impiously, because I said, I am the Son of God?
Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!
37 If I do not the works of my Father, believe me not;
Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
38 but if I do, though you believe not me, believe the works, that you may know and believe that the Father is in me, and I in him.
Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.
39 Then they sought again to take him, but he escaped from their hands.
Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.
40 And he went away again beyond the Jordan, to the place where John first immersed, and there he abode.
És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada.
41 And many came to him, and said: John did no sign; but all things that John said of this man were true.
És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala.
42 And many who were there believed on him.
És sokan hivének ott ő benne.
