< 2 Corinthians 5 >

1 For we know that if our earthly house, which is but a tent, should be destroyed, we have a building from God, a house not made with hands, eternal in the heavens. (aiōnios g166)
Tudjuk, hogyha ez a mi földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló házunk a mennyben. (aiōnios g166)
2 For in this we groan, earnestly desiring to be clothed upon with our house that is from heaven,
Azért is sóhajtozunk ebben, mert mennyei hajlékunkat szeretnénk erre felölteni,
3 since, having been clothed, we shall not be found naked.
hogy ezt felöltve, mezíteleneknek ne találtassunk.
4 For we who are in this tabernacle do groan, being burdened, not because we wish to be unclothed, but clothed upon, that what is mortal may be swallowed up by life.
Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, mert nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy ami halandó, elnyelje azt az élet.
5 Now, he that has formed us for this very thing is God, who also has given us the earnest of the Spirit.
Aki pedig minket erre felkészített, az Isten az, aki a Lélek zálogát is adta nekünk.
6 Therefore, we are always confident, especially since we know that, while living in the body, we are absent from the Lord:
Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg e testben lakunk, távol vagyunk az Úrtól,
7 for we walk by faith, not by sight:
mert hitben járunk, nem látásban.
8 we are confident, indeed, and would be pleased rather to depart from the body, and to dwell with the Lord.
De bizakodunk, és inkább szeretnénk kiköltözni e testből és elköltözni az Úrhoz.
9 For this reason we also endeavor, whether we remain in the body or depart from it, to be acceptable to him.
Ezért arra igyekszünk, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, neki kedvesek legyünk.
10 For we must all appear before the judgment-seat of Christ, that each may receive his reward for the things done in his body, according to what he has done, whether good or evil.
Mert nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki elvegye jutalmát annak, amit e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.
11 Knowing, then, the fearful judgment of the Lord, we persuade men; but we are made manifest to God. I hope, indeed, that we are also made manifest in your consciences.
Ismerve tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk. Isten előtt pedig nyíltan állunk és remélem, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk.
12 We do not again commend ourselves to you, but give you an occasion to boast of us, that you may be able to answer those who glory in appearance, and not in heart.
Mert nem önmagunkat ajánljuk ismét, hanem alkalmat adunk nektek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek a színből és nem szívből dicsekedőknek.
13 For if we be beside ourselves, it is for God; or, if we be of sound mind, it is for you.
Ha révületben vagyunk, Istenért vagyunk, ha pedig megfontoltak vagyunk, értetek van.
14 For the love of Christ constrains us, because we have this judgment―that if one died for all, then have all died:
Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel úgy ítéljük,
15 and he died for all, that those who live should no more live for themselves, but for him who died for them, and rose again.
hogy ha egy meghalt mindenkiért, azok tehát mind meghaltak, és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.
16 So, then, we henceforth know no man according to the flesh; if, indeed, we have known Christ according to the flesh, yet now we no longer thus know him.
Ezért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint. Ha Krisztust ismertük is test szerint, de többé már nem így ismerjük.
17 So, then, if any man is in Christ, he is a new creature; the old things have passed away; behold, all things have become new.
Ezért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, és íme ujjá lett minden.
18 And all these things are from God, who has reconciled us to himself through Jesus Christ, and has given to us the ministry of reconciliation;
Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket magával Jézus Krisztus által és nekünk adta a békéltetés szolgálatát.
19 that is, that God was in Christ, reconciling the world to himself, not charging their offenses to them, and he has committed to us the word of reconciliation.
Mivel Isten volt az, aki Krisztusban magával megbékéltette a világot, nem tulajdonítva nekik az ő bűneiket és ránk bízta a békéltetés igéjét,
20 Therefore, we act as ambassadors for Christ, as though God entreated through us; we beseech in Christ’s stead, be reconciled to God:
Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne miáltalunk, Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!
21 for he has made him, who knew no sin, a sin-offering for us, that we might become the righteousness of God in him.
Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.

< 2 Corinthians 5 >