Proverbs 22
1 A [good] name is rather to be chosen than great riches, [And] loving favor rather than silver and gold.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and the poor meet together: Jehovah is the maker of them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 A prudent man seeth the evil, and hideth himself; But the simple pass on, and suffer for it.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The reward of humility [and] the fear of Jehovah [Is] riches, and honor, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns [and] snares are in the way of the perverse: He that keepeth his soul shall be far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Train up a child in the way he should go, And even when he is old he will not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich ruleth over the poor; And the borrower is servant to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He that soweth iniquity shall reap calamity; And the rod of his wrath shall fail.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 He that hath a bountiful eye shall be blessed; For he giveth of his bread to the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Cast out the scoffer, and contention will go out; Yea, strife and ignominy will cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 He that loveth pureness of heart, [For] the grace of his lips the king will be his friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of Jehovah preserve [him that hath] knowledge; But he overthroweth the words of the treacherous man.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The sluggard saith, There is a lion without; I shall be slain in the streets.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of strange women is a deep pit; He that is abhorred of Jehovah shall fall therein.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Foolishness is bound up in the heart of a child; [But] the rod of correction shall drive it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He that oppresseth the poor to increase his [gain], [And] he that giveth to the rich, [shall come] only to want.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline thine ear, and hear the words of the wise, And apply thy heart unto my knowledge.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For it is a pleasant thing if thou keep them within thee, If they be established together upon thy lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That thy trust may be in Jehovah, I have made [them] known to thee this day, even to thee.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have not I written unto thee excellent things Of counsels and knowledge,
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 To make thee know the certainty of the words of truth, That thou mayest carry back words of truth to them that send thee?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Rob not the poor, because he is poor; Neither oppress the afflicted in the gate:
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For Jehovah will plead their cause, And despoil of life those that despoil them.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Make no friendship with a man that is given to anger; And with a wrathful man thou shalt not go:
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Lest thou learn his ways, And get a snare to thy soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Be thou not one of them that strike hands, [Or] of them that are sureties for debts.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If thou hast not wherewith to pay, Why should he take away thy bed from under thee?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Remove not the ancient landmark, Which thy fathers have set.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Seest thou a man diligent in his business? he shall stand before kings; He shall not stand before mean men.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
