Job 27
1 And Job again took up his parable, and said,
És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;
2 As God liveth, who hath taken away my right, And the Almighty, who hath vexed my soul
Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:
3 (For my life is yet whole in me, And the spirit of God is in my nostrils);
bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;
4 Surely my lips shall not speak unrighteousness, Neither shall my tongue utter deceit.
nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!
5 Far be it from me that I should justify you: Till I die I will not put away mine integrity from me.
Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.
6 My righteousness I hold fast, and will not let it go: My heart shall not reproach [me] so long as I live.
Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.
7 Let mine enemy be as the wicked, And let him that riseth up against me be as the unrighteous.
Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!
8 For what is the hope of the godless, though he get him gain, When God taketh away his soul?
Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?
9 Will God hear his cry, When trouble cometh upon him?
Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?
10 Will he delight himself in the Almighty, And call upon God at all times?
Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?
11 I will teach you concerning the hand of God; That which is with the Almighty will I not conceal.
Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.
12 Behold, all ye yourselves have seen it; Why then are ye become altogether vain?
Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?
13 This is the portion of a wicked man with God, And the heritage of oppressors, which they receive from the Almighty:
Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.
14 If his children be multiplied, it is for the sword; And his offspring shall not be satisfied with bread.
Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;
15 Those that remain of him shall be buried in death, And his widows shall make no lamentation.
maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.
16 Though he heap up silver as the dust, And prepare raiment as the clay;
Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:
17 He may prepare it, but the just shall put it on, And the innocent shall divide the silver.
szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.
18 He buildeth his house as the moth, And as a booth which the keeper maketh.
Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:
19 He lieth down rich, but he shall not be gathered [to his fathers]; He openeth his eyes, and he is not.
gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.
20 Terrors overtake him like waters; A tempest stealeth him away in the night.
Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.
21 The east wind carrieth him away, and he departeth; And it sweepeth him out of his place.
Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.
22 For [God] shall hurl at him, and not spare: He would fain flee out of his hand.
Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;
23 Men shall clap their hands at him, And shall hiss him out of his place.
összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.
