Job 41
1 “Can you draw out Leviathan with a fish hook, or press down his tongue with a cord?
Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
2 Can you put a rope into his nose, or pierce his jaw through with a hook?
Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
3 Will he make many petitions to you, or will he speak soft words to you?
Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
4 Will he make a covenant with you, that you should take him for a servant forever?
Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
5 Will you play with him as with a bird? Or will you bind him for your girls?
Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
6 Will traders barter for him? Will they part him among the merchants?
Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
7 Can you fill his skin with barbed irons, or his head with fish spears?
Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
8 Lay your hand on him. Remember the battle, and do so no more.
Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
9 Behold, the hope of him is in vain. Will not one be cast down even at the sight of him?
Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
10 None is so fierce that he dare stir him up. Who then is he who can stand before me?
Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
11 Who has first given to me, that I should repay him? Everything under the heavens is mine.
Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
12 “I will not keep silence concerning his limbs, nor his mighty strength, nor his goodly frame.
Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
13 Who can strip off his outer garment? Who will come within his jaws?
Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
14 Who can open the doors of his face? Around his teeth is terror.
Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
15 Strong scales are his pride, shut up together with a close seal.
Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
16 One is so near to another, that no air can come between them.
egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
17 They are joined to one another. They stick together, so that they cannot be pulled apart.
egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
18 His sneezing flashes out light. His eyes are like the eyelids of the morning.
Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
19 Out of his mouth go burning torches. Sparks of fire leap out.
Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
20 Out of his nostrils a smoke goes, as of a boiling pot over a fire of reeds.
Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
21 His breath kindles coals. A flame goes out of his mouth.
Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
22 There is strength in his neck. Terror dances before him.
Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
23 The flakes of his flesh are joined together. They are firm on him. They cannot be moved.
Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
24 His heart is as firm as a stone, yes, firm as the lower millstone.
Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
25 When he raises himself up, the mighty are afraid. They retreat before his thrashing.
Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
26 If one attacks him with the sword, it cannot prevail; nor the spear, the dart, nor the pointed shaft.
Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
27 He counts iron as straw, and bronze as rotten wood.
Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
28 The arrow cannot make him flee. Sling stones are like chaff to him.
meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
29 Clubs are counted as stubble. He laughs at the rushing of the javelin.
Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
30 His undersides are like sharp potsherds, leaving a trail in the mud like a threshing sledge.
Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
31 He makes the deep to boil like a pot. He makes the sea like a pot of ointment.
Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
32 He makes a path shine after him. One would think the deep had white hair.
Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
33 On earth there is not his equal, that is made without fear.
Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
34 He sees everything that is high. He is king over all the sons of pride.”
Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.
