Job 15
1 Then Eliphaz the Temanite answered,
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
2 “Should a wise man answer with vain knowledge, and fill himself with the east wind?
Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
3 Should he reason with unprofitable talk, or with speeches with which he can do no good?
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
4 Yes, you do away with fear, and hinder devotion before God.
Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
5 For your iniquity teaches your mouth, and you choose the language of the crafty.
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
6 Your own mouth condemns you, and not I. Yes, your own lips testify against you.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
7 “Are you the first man who was born? Or were you brought out before the hills?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
8 Have you heard the secret counsel of God? Do you limit wisdom to yourself?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
9 What do you know that we do not know? What do you understand which is not in us?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
10 With us are both the gray-headed and the very aged men, much older than your father.
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
11 Are the consolations of God too small for you, even the word that is gentle toward you?
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
12 Why does your heart carry you away? Why do your eyes flash,
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
13 that you turn your spirit against God, and let such words go out of your mouth?
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
14 What is man, that he should be clean? What is he who is born of a woman, that he should be righteous?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
15 Behold, he puts no trust in his holy ones. Yes, the heavens are not clean in his sight;
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
16 how much less one who is abominable and corrupt, a man who drinks iniquity like water!
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17 “I will show you, listen to me; that which I have seen I will declare
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18 (which wise men have told by their fathers, and have not hidden it;
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19 to whom alone the land was given, and no stranger passed among them):
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20 the wicked man writhes in pain all his days, even the number of years that are laid up for the oppressor.
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21 A sound of terrors is in his ears. In prosperity the destroyer will come on him.
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22 He does not believe that he will return out of darkness. He is waited for by the sword.
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23 He wanders abroad for bread, saying, ‘Where is it?’ He knows that the day of darkness is ready at his hand.
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24 Distress and anguish make him afraid. They prevail against him, as a king ready to the battle.
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25 Because he has stretched out his hand against God, and behaves himself proudly against the Almighty,
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26 he runs at him with a stiff neck, with the thick shields of his bucklers,
Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27 because he has covered his face with his fatness, and gathered fat on his thighs.
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28 He has lived in desolate cities, in houses which no one inhabited, which were ready to become heaps.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29 He will not be rich, neither will his substance continue, neither will their possessions be extended on the earth.
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
30 He will not depart out of darkness. The flame will dry up his branches. He will go away by the breath of God’s mouth.
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
31 Let him not trust in emptiness, deceiving himself, for emptiness will be his reward.
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
32 It will be accomplished before his time. His branch will not be green.
Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
33 He will shake off his unripe grape as the vine, and will cast off his flower as the olive tree.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
34 For the company of the godless will be barren, and fire will consume the tents of bribery.
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
35 They conceive mischief and produce iniquity. Their heart prepares deceit.”
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
