Psalms 35
1 Strive thou, O Jehovah, with those who strive with me. Fight thou against those who fight against me.
Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
2 Take hold of shield and buckler, and stand up for my help.
Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
3 Draw out the spear also, and stop the way against those who pursue me. Say to my soul, I am thy salvation.
Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
4 Let them be put to shame and brought to dishonor who seek after my soul. Let them be turned back and confounded who devise my hurt.
Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
5 Let them be as chaff before the wind, and the agent of Jehovah driving them on.
Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
6 Let their way be dark and slippery, and the agent of Jehovah pursuing them.
Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
7 For without cause they have hid their net for me in a pit. Without cause they have dug a pit for my soul.
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8 Let destruction come upon him unawares, and let his net that he has hid catch himself. Let him fall in it with destruction.
Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
9 And my soul shall be joyful in Jehovah. It shall rejoice in his salvation.
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10 All my bones shall say, Jehovah, who is like thee, who delivers a poor man from him who is too strong for him, yea, a poor and needy man from him who robs him?
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
11 Unrighteous witnesses rise up, they ask me of things that I know not.
Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
12 They reward me evil for good, to the bereaving of my soul.
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13 But as for me, when they were sick my clothing was sackcloth. I afflicted my soul with fasting, and my prayer returned into my own bosom.
Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14 I behaved myself as though it had been my friend or my brother. I bowed down mourning, as he who bewails his mother.
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15 But in my adversity they rejoiced, and gathered themselves together. The wretches gathered themselves together against me, and I knew it not. They tore me, and ceased not.
Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16 Like the profane mockers in feasts, they gnashed upon me with their teeth.
Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17 Lord, how long will thou look on? Rescue my soul from their destructions, my darling from the lions.
Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
18 I will give thee thanks in the great assembly. I will praise thee among much people.
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19 Let not those who are my enemies wrongfully rejoice over me. Neither let them wink with the eye who hate me without a cause.
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
20 For they speak not peace, but they devise deceitful words against those who are quiet in the land.
Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21 Yea, they opened their mouth wide against me. They said, Aha, aha, our eye has seen it.
Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22 Thou have seen it, O Jehovah. Keep not silence. O Lord, be not far from me.
Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
23 Stir up thyself, and awake to the justice to me, to my cause, my God and my Lord.
Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24 Judge me, O Jehovah my God, according to thy righteousness, and let them not rejoice over me.
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25 Let them not say in their heart, Aha, so would we have it. Let them not say, We have swallowed him up.
Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
26 Let them be put to shame and confounded together who rejoice at my hurt. Let them be clothed with shame and dishonor who magnify themselves against me.
Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
27 Let them shout for joy, and be glad, who favor my righteous cause. Yea, let them say continually, Jehovah be magnified, who has pleasure in the prosperity of his servant.
Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
28 And my tongue shall talk of thy righteousness and of thy praise all the day long.
Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
