Psalms 10
1 Why do thou stand afar off, O Jehovah? Why do thou hide thyself in times of trouble?
Miért, Örökkévaló, állsz távolban, elhúzódol az inség idejében?
2 In the pride of the wicked man the poor man is hotly pursued. Let them be taken in the devices that they have conceived.
A gonoszok gőgje által ég a szegény; fogassanak el a fondorlatokban, melyeket kigondoltak.
3 For the wicked man boasts of his heart's desire. And the greedy man renounces, yea, despises Jehovah.
Mert dicsekedett a gonosz lelkének vágyával, s a nyerészkedő áldotta, káromolta az Örökkévalót.
4 The wicked man, in the pride of his countenance, says, He will not require it. All his thoughts are, There is no God.
A gonosz – gőgje szerint: Nem kér számon, nincs Isten – mind az ő gondolatai.
5 His ways are profane at all times. Thy judgments are far above out of his sight. As for all his adversaries, he puffs at them.
Sikerülnek az útjai minden időben; magasan vannak ítéleteid, messze tőle; mind a szorongatói – mibe sem veszi.
6 He says in his heart, I shall not be moved. To all generations I shall not be in adversity.
Azt mondta szivében: Nem tántorodom, nemzedékre meg nemzedékre nem leszek bajban!
7 His mouth is full of cursing and deceit and oppression. Under his tongue is mischief and iniquity.
Átokkal tele a szája, meg csalásokkal és elnyomással, nyelve alatt baj és jogtalanság.
8 He sits in the lurking-places of the villages. In the covert places he murders the innocent man. His eyes are secretly set against the poor man.
Ott ül tanyáknak lelőkelyén, hogy rejtekben ölje meg az ártatlant, szemei a nyomorúságost kémlelik.
9 He lurks in secret as a lion in his covert. He lies in wait to catch the poor man. He catches the poor man when he draws him in his net.
Leselkedik a rejtekben, mint oroszlán a sűrűjében; leselkedik, hogy megragadja a szegényt; megragadja a szegényt, midőn hálójába húzza.
10 He crouches, he bows down, and helpless men fall by his strong men.
Lehajlik, leguggol, és ereje által elesnek a nyomorúságosak.
11 He says in his heart, God has forgotten. He hides his face. He will never see it.
Azt mondta szívében: Elfelejtette Isten, elrejtette arczát, nem látta soha.
12 Arise, O Jehovah, O God, lift up thy hand. Do not forget the poor.
Kelj föl, Örökkévaló, Isten, emeld föl kezedet, ne felejtkezzél meg az alázatosakról!
13 Why does the wicked man despise God, and say in his heart, Thou will not require it?
Miért káromolta Istent a gonosz, azt mondta szívében: nem kérsz számon?
14 Thou have seen. For thou behold mischief and spite, to repay with thy hand. The poor man commits himself to thee. Thou have been the helper of the fatherless.
Láttad! Mert te nézed a bajt és a bosszantást, hogy kezedbe vegyed; reád hagyja magát a nyomorúságos, árvának te vagy segítője.
15 Break thou the arm of the sinner and the evil man. His wickedness shall be sought, and shall not be found.
Törd meg karját a gonosznak, a rossznak keressed gonoszságát, ne találjad.
16 Jehovah is King forever and ever. The nations have perished out of his land.
Az Örökkévaló király mindörökre, országából kivesznek a nemzetek.
17 Jehovah, thou have heard the desire of the humble. Thou will prepare their heart, thou will cause thine ear to hear,
Az alázatosak vágyát meghallottad, Örökkévaló, megszilárdítod szívüket, figyelteted füledet;
18 to judge the fatherless and the oppressed, that man who is of the earth may no more be terrible.
hogy jogát szerezzed árvának és elnyomottnak, hogy többé már ne erőszakoskodjék a földi halandó.
