Proverbs 5
1 My son, attend to my wisdom. Incline thine ear to my understanding,
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 that thou may preserve discretion, and that thy lips may keep knowledge.
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
3 For the lips of an interloping woman drop honey, and her mouth is smoother than oil.
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4 But in the end she is bitter as wormwood, sharp as a two-edged sword.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol h7585)
6 so that she does not find the level path of life. Her ways are unstable, and she does not know.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7 Now therefore, ye sons, hearken to me, and do not depart from the words of my mouth.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8 Remove thy way far from her, and do not come near the door of her house,
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 lest thou give thine honor to others, and thy years to the cruel,
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 lest strangers be filled with thy strength, and thy labors be in the house of an alien,
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11 and thou mourn at thy latter end when thy flesh and thy body are consumed,
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 and say, How I have hated instruction, and my heart despised reproof.
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 Neither have I obeyed the voice of my teachers, nor inclined my ear to those who instructed me!
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 I was almost in all evil in the midst of the assembly and congregation.
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Drink waters out of thine own cistern, and running waters out of thine own well.
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
16 Should thy springs be dispersed abroad, and streams of water in the streets?
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 Let them be for thyself alone, and not for strangers with thee.
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Let thy fountain be blessed, and rejoice in the wife of thy youth:
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 a loving hind and a pleasant doe. Let her breasts satisfy thee at all times, and be thou ravished always with her love.
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 For why should thou, my son, be ravished with an interloping woman, and embrace the bosom of a stranger?
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 For the ways of man are before the eyes of Jehovah, and he makes level all his paths.
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
22 His own iniquities shall take a wicked man, and he shall be held with the cords of his sin.
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
23 He shall die for lack of instruction. And in the greatness of his folly he shall go astray.
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
