Proverbs 3
1 My son, do not forget my law, but let thy heart keep my commandments.
Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
2 For length of days, and years of life, and peace, they will add to thee.
Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
3 Let not kindness and truth forsake thee. Bind them about thy neck, write them upon the tablet of thy heart,
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 so thou shall find favor and good understanding in the sight of God and man.
Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
5 Trust in Jehovah with all thy heart, and lean not upon thine own understanding.
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 In all thy ways acknowledge him, and he will direct thy paths.
Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
7 Be not wise in thine own eyes. Fear Jehovah, and depart from evil.
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 It will be health to thy navel, and marrow to thy bones.
Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Honor Jehovah with thy substance, and with the first-fruits of all thine increase,
Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
10 so thy barns shall be filled with plenty, and thy vats shall overflow with new wine.
Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 My son, despise not the chastening of Jehovah, nor be weary of his reproof.
Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
12 For whom Jehovah loves he reproves, and he whips every son whom he receives.
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
13 Happy is the man who finds wisdom, and the man who gets understanding.
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 For the gain of it is better than the gain of silver, and the profit of it than fine gold.
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 She is more precious than rubies, and none of the things thou can desire are to be compared to her.
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Length of days is in her right hand, in her left hand are riches and honor.
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Her ways are ways of pleasantness, and all her paths are peace.
Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 She is a tree of life to those who lay hold upon her. And happy is everyone who retains her.
Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Jehovah by wisdom founded the earth. By understanding he established the heavens.
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
20 By his knowledge the depths were broken up, and the skies drop down the dew.
Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
21 My son, let them not depart from thine eyes. Keep sound wisdom and discretion,
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
22 so they shall be life to thy soul, and grace to thy neck.
És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Then thou shall walk in thy way securely, and thy foot shall not stumble.
Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 When thou lie down, thou shall not be afraid. Yea, thou shall lie down, and thy sleep shall be sweet.
Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
25 Be not afraid of sudden fear, nor of the desolation of the wicked, when it comes.
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
26 For Jehovah will be thy confidence, and will keep thy foot from being taken.
Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Do not withhold good from those to whom it is due, when it is in the power of thy hand to do it.
Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Do not say to thy neighbor, Go, and come again, and tomorrow I will give, when thou have it by thee.
Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
29 Do not devise evil against thy neighbor, since he dwells securely by thee.
Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
30 Do not strive with a man without cause, if he has done thee no harm.
Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Do not envy thou the man of violence, and choose none of his ways.
Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 For the perverse man is an abomination to Jehovah, but his friendship is with the upright.
Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
33 The curse of Jehovah is in the house of a wicked man, but he blesses the habitation of the righteous.
Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 Surely the Lord is opposed to the arrogant, but he gives grace to the lowly.
Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 The wise shall inherit glory, but shame shall be the promotion of fools.
A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
