Proverbs 24
1 Be not thou envious against evil men, nor desire to be with them.
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 For their heart meditates oppression, and their lips talk of mischief.
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 Through wisdom a house is built, and by understanding it is established,
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 and by knowledge the chambers are filled with all precious and pleasant riches.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 A wise man is strong, yea, a man of knowledge increases might.
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 For by wise guidance thou shall make thy war, and in the multitude of counselors there is safety.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Wisdom is too high for a fool. He opens not his mouth in the gate.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 He who devises to do evil, men shall call him a mischief-maker.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 The thought of folly is sin. And the scoffer is an abomination to men.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 If thou faint in the day of adversity, thy strength is small.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 Deliver those who are carried away to death, and hold thou back those who are ready to be slain.
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 If thou say, Behold, we did not know this, Does not he who weighs the hearts consider it? And he who keeps thy soul, does he not know it? And shall not he render to every man according to his work?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 My son, eat thou honey, for it is good, and the droppings of the honeycomb, which are sweet to thy taste,
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 so the knowledge of wisdom is to thy soul. If thou have found it, then there shall be a reward, and thy hope shall not be cut off.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Lay not in wait, O wicked man, against the habitation of the righteous. Do not destroy his resting place.
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 For a righteous man falls seven times, and rises up again, but the wicked are overthrown by calamity.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Rejoice not when thine enemy falls, and let not thy heart be glad when he is overthrown,
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 lest Jehovah see it, and it displease him, and he turn away his wrath from him.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Fret not thyself because of evildoers, nor be thou envious at the wicked.
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 For there shall be no reward to the evil man. The lamp of the wicked shall be put out.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 My son, fear thou Jehovah and the king, and do not associate with those who are given to change.
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 For their calamity shall rise suddenly, and the destruction from them both, who knows it?
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 These also are from the wise: To have respect of persons in judgment is not good.
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 He who says to a wicked man, Thou are righteous, peoples shall curse him, nations shall abhor him.
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 But to those who rebuke him shall be delight, and a good blessing shall come upon them.
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 He who gives a right answer kisses the lips.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Prepare thy work outside, and make it ready for thee in the field, and afterwards build thy house.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Be not a witness against thy neighbor without cause, and deceive not with thy lips.
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Say not, I will do so to him as he has done to me; I will render to the man according to his work.
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 I went by the field of the sluggard, and by the vineyard of the man void of understanding.
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 And, lo, it was all grown over with thorns. The face of it was covered with nettles, and the stone wall of it was broken down.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 Then I beheld, and considered well. I saw, and received instruction:
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 Yet a little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to sleep,
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 so thy poverty shall come as a robber, and thy want as an armed man.
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
