Mark 6
1 And he went out from there, and came into his fatherland, and his disciples follow him.
És kiméne onnét, és méne az ő hazájába, és követék őt az ő tanítványai.
2 And having become sabbath, he began to teach in the synagogue. And many who heard him were astonished, saying, How are these things in this man? and, What is the wisdom that was given to him, and such mighty works happen by his hands?
És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?
3 Is this not the carpenter, the son of Mary, and brother of James and Joses and Judah and Simon? And are not his sisters here with us? And they were offended by him.
Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne.
4 But Jesus said to them, A prophet is not without honor, except in his fatherland, and among his kin, and in his house.
Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.
5 And he could do no mighty work there, none, except having laid his hands upon a few feeble men he healed them.
Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit.
6 And he marveled because of their unbelief. And he went around the villages teaching.
És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.
7 And he summons the twelve, and began to send them forth in pairs. And he gave them authority over the unclean spirits.
Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.
8 And he commanded them that they should take up nothing for the way, except only a staff-no scrip, no bread, no copper in the belt-
És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 but shod with sandals, and, Do not wear two coats.
Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.
10 And he said to them, Wherever ye enter into a house, lodge there until ye depart from there.
És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét.
11 And as many as might not receive you nor hear you, as ye depart from there, shake off the dust under your feet for a testimony to them. Truly I say to you, it will be more tolerable for Sodom or Gomorrah in the day of judgment than for that city.
A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
12 And having departed, they preached that men should repent.
Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.
13 And they cast out many demons, and anointed many feeble men with olive oil, and healed them.
És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.
14 And king Herod heard, for his name had become well known. And he said, John, the man who immerses, was raised from the dead, and because of this the powers work in him.
És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők.
15 Others said, He is Elijah, and others said, He is a prophet, like one of the prophets.
Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 But Herod, when he heard, said, This is John whom I beheaded. He was raised from the dead.
Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból.
17 For Herod himself having sent forth, he arrested John, and bound him in prison because of Herodias, his brother Philip's wife, because he married her.
Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.
18 For John said to Herod, It is not permitted for thee to have thy brother's wife.
Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.
19 And Herodias was resentful toward him, and wanted to kill him. And she could not,
Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté.
20 for Herod feared John, knowing him to be a righteous and holy man, and he protected him. And having heard of him-the many things he was doing-he even heard of him gladly.
Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt.
21 And having become an opportune day, when Herod on his birthday made a dinner for his chiefs, and the high captains, and the leading men of Galilee,
De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala,
22 and the daughter of her (of Herodias) having come in and danced, and having pleased Herod and those who sat with the king, he said to the maiden, Ask of me whatever thou may want, and I will give to thee.
És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked.
23 And he swore to her, Whatever thou may ask of me, I will give to thee, as much as half of my kingdom.
És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is.
24 And having gone out, she said to her mother, What shall I ask? And she said, The head of John the immerser.
Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.
25 And having come in straightaway with haste to the king, she asked, saying, I want that thou may give me, of it on a platter, the head of John the immerser.
És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.
26 And the king, who became exceeding sorry, did not want to refuse her because of the oaths, and of those dining together.
A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani.
27 And straightaway having sent an executioner, the king commanded his head to be brought. And having departed, he beheaded him in the prison,
És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.
28 and brought his head on a platter, and gave it to the maiden. And the maiden gave it to her mother.
Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.
29 And when his disciples heard, they came and took up his corpse, and laid it in a sepulcher.
A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.
30 And the apostles gather together to Jesus, and reported all to him, and how many things they did, and how many things they taught.
És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.
31 And he said to them, Come ye yourselves in private into a desolate place, and rest a while. For there were many coming and going, and they had no opportunity even to eat.
Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök.
32 And they departed in the boat to a desolate place in private.
És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok.
33 And they saw them going. And many recognized him, and ran together on foot there from all the cities. And they went before them, and came together to him.
A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének.
34 And Jesus having come out, he saw a great multitude. And he felt compassion toward them, because they were as sheep not having a shepherd. And he began to teach them many things.
És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.
35 And now many an hour having come to pass, his disciples having come to him, they say, The place is desolate, and it is now many an hour.
Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van:
36 Send them away, so that after going into the fields and villages around, they may buy loaves for themselves, for they do not have what they may eat.
Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök.
37 But having answered, he said to them, Give ye them to eat. And they say to him, After departing, shall we buy loaves of two hundred denarii, and give them to eat?
Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?
38 And he says to them, How many loaves have ye? Go and see. And when they knew, they say, Five, and two fishes.
Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk.
39 And he commanded them to sit down, all by companies upon the green grass.
És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 And they sat down in groups, by hundreds and by fifties.
Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével.
41 And after taking the five loaves and the two fishes, having looked up to heaven, he blessed, and broke the loaves in pieces, and he gave to the disciples so that they might set before them. And he distributed the two fishes to them all.
Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között.
42 And they all ate, and were filled.
Evének azért mindnyájan, és megelégedének;
43 And they took up fragments, twelve baskets full, and from the fishes.
És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.
44 And those who ate the loaves were five thousand men.
A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.
45 And straightaway he compelled his disciples to enter into the boat, and to go ahead to the other side, to Bethsaida, while he himself would send the crowd away.
És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja.
46 And after sending them away, he departed onto the mountain to pray.
Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni.
47 And having become evening, the boat was in the midst of the sea, and he alone on the land.
És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon.
48 And he saw them toiling in rowing, for the wind was against them. And about the fourth watch of the night he comes to them, walking on the sea, and wanted to passed by them.
És látá őket, a mint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.
49 But they, when they saw him walking on the sea, supposed it to be a ghost, and cried out.
Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;
50 For they all saw him, and were troubled. And straightaway he spoke with them, and says to them, Cheer up. It is I, fear not.
Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
51 And he went up to them into the boat, and the wind ceased. And they were exceedingly amazed in themselves, extraordinarily so. And they wondered,
Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.
52 for they did not understand about the loaves, for their heart was hardened.
Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.
53 And having crossed over, they came to the land of Gennesaret, and moored to the shore.
És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének.
54 And when they came out of the boat, straightaway, having recognized him,
De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt,
55 after running around that whole region around, they began to carry about on beds those who were faring badly, where they heard he was there.
És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy ő ott van.
56 And wherever he entered, into villages or cities or fields, they laid those who were feeble in the marketplaces, and besought him that if they might but touch the hem of his garment. And as many as touched him were being healed.
És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, meggyógyulának.
