Joshua 24
1 And Joshua gathered all the tribes of Israel to Shechem, and called for the elders of Israel, and for their heads, and for their judges, and for their officers; and they presented themselves before God.
Józsué pedig összegyűjté Izráelnek minden nemzetségét Síkembe, és előhívá Izráelnek véneit, fejeit, biráit és felügyelőit, és oda állának az Úr elébe,
2 And Joshua said to all the people, Thus says Jehovah, the God of Israel: Your fathers dwelt of old time beyond the River, even Terah, the father of Abraham, and the father of Nahor, and they served other gods.
És monda Józsué az egész népnek: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: A folyóvizen túl lakoztak régenten a ti atyáitok: Tháré, Ábrahámnak atyja és Nákhórnak atyja, és idegen isteneknek szolgáltak vala.
3 And I took your father Abraham from beyond the River, and led him throughout all the land of Canaan, and multiplied his seed, and gave him Isaac.
De áthozám a ti atyátokat, Ábrahámot a folyóvíz túlsó oldaláról, és elhordozám őt az egész Kanaán földén, és megsokasítám az ő magvát; és adám néki Izsákot.
4 And I gave to Isaac, Jacob and Esau. And I gave to Esau mount Seir to possess it. And Jacob and his sons went down into Egypt.
Izsáknak pedig adám Jákóbot és Ézsaut. És Ézsaunak a Szeír hegyét adám birtokul, Jákób pedig és az ő fiai alámenének Égyiptomba.
5 And I sent Moses and Aaron, and I plagued Egypt, according to that which I did in the midst of it, and afterward I brought you out.
Majd elküldém Mózest és Áront, és megverém Égyiptomot úgy, a hogy cselekedtem vala közöttök; azután pedig kihoztalak vala titeket.
6 And I brought your fathers out of Egypt. And ye came to the sea, and the Egyptians pursued after your fathers with chariots and with horsemen to the Red Sea.
És kihoztam a ti atyáitokat Égyiptomból, és jutátok a tengerhez, és űzék az égyiptomiak a ti atyáitokat szekerekkel és lovasokkal a Veres tengerig.
7 And when they cried out to Jehovah, he put darkness between you and the Egyptians, and brought the sea upon them, and covered them. And your eyes saw what I did in Egypt, and ye dwelt in the wilderness many days.
Akkor az Úrhoz kiáltának, és homályt vete ti közétek és az égyiptomiak közé, és rájok vivé a tengert és elborítá őket. Szemeitek is látták azt, a mit cselekedtem vala az égyiptomiakkal; ti pedig sok ideig lakoztatok a pusztában.
8 And I brought you into the land of the Amorites, who dwelt beyond the Jordan. And they fought with you. And I gave them into your hand, and ye possessed their land, and I destroyed them from before you.
Majd elhozálak titeket az Emoreusok földére, a kik túl laktak vala a Jordánon, és hadakozának ellenetek; de kezetekbe adám őket, és bírátok az ő földüket, őket pedig eltörlém a ti orczátok elől.
9 Then Balak the son of Zippor, king of Moab, arose and fought against Israel. And he sent and called Balaam the son of Beor to curse you,
Majd felkele Bálák, a Czippor fia, Moábnak királya, és hadakozék Izráellel, és elkülde és hivatá Bálámot, a Beór fiát, hogy átkozzon meg titeket.
10 but I would not hearken to Balaam. Therefore he blessed you greatly. So I delivered you out of his hand.
De nem akarám meghallgatni Bálámot, ezért áldva áldott vala titeket, és megszabadítálak titeket az ő kezéből.
11 And ye went over the Jordan, and came to Jericho. And the men of Jericho fought against you, the Amorite, and the Perizzite, and the Canaanite, and the Hittite, and the Girgashite, the Hivite, and the Jebusite. And I delivered them into your hand.
Majd általjövétek a Jordánon, és jutátok Jérikhóba, és hadakozának veletek Jérikhónak urai: az Emoreus, Perizeus, Kananeus, Khittheus, Girgazeus, Khivveus és Jebuzeus; de kezetekbe adám őket.
12 And I sent the hornet before you, which drove them out from before you, even the two kings of the Amorites, not with thy sword, nor with thy bow.
Mert elbocsátám előttetek a darázsokat, és űzék azokat előletek: az Emoreusok két királyát, de nem a te fegyvered által, de nem a te kézíved által!
13 And I gave you a land in which thou had not labored, and cities which ye did not build, and ye dwell in it. Ye eat of vineyards and oliveyards which ye did not plant.
És adék néktek földet, a melyben nem munkálkodtál, és városokat, a melyeket nem építettetek vala, mégis bennök laktok; szőlőket és olajfákat, a melyeket nem ti ültettetek, de esztek azokról.
14 Now therefore fear Jehovah, and serve him in sincerity and in truth. And put away the gods which your fathers served beyond the River, and in Egypt, and serve ye Jehovah.
Azért hát féljétek az Urat, és szolgáljatok néki tökéletességgel és hűséggel; és hányjátok el az isteneket, a kiknek szolgáltak a ti atyáitok túl a folyóvizen és Égyiptomban, szolgáljatok az Úrnak.
15 And if it seems evil to you to serve Jehovah, choose you this day whom ye will serve: whether the gods which your fathers served that were beyond the River, or the gods of the Amorites, in whose land ye dwell. But as for me and my house, we will serve Jehovah.
Hogyha pedig rossznak látjátok azt, hogy szolgáljatok az Úrnak: válaszszatok magatoknak még ma, a kit szolgáljatok; akár azokat az isteneket, a kiknek a ti atyáitok szolgáltak, a míg túl valának a folyóvizen, akár az Emoreusok isteneit, a kiknek földjén lakoztok: én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk.
16 And the people answered and said, Far be it from us that we should forsake Jehovah, to serve other gods.
A nép pedig felele, és monda: Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, szolgálván idegen isteneknek!
17 For Jehovah our God, he it is who brought us and our fathers up out of the land of Egypt, from the house of bondage, and who did those great signs in our sight, and preserved us in all the way in which we went, and among all the peoples through the midst of whom we passed.
Sőt inkább az Úr, a mi Istenünk az, a ki felhozott minket és atyáinkat Égyiptom földéből, a szolgák házából, és a ki ezeket a nagy jeleket tette a mi szemeink előtt, és megtartott minket minden útunkban, a melyen jártunk, és mind ama népek között, a melyek között általjöttünk;
18 And Jehovah drove out from before us all the peoples, even the Amorites who dwelt in the land. Therefore we also will serve Jehovah, for he is our God.
És kiűzött az Úr minden népet, az Emoreust is, e földnek lakóját, a mi orczánk elől: Mi is szolgálunk az Úrnak, mert ő a mi Istenünk!
19 And Joshua said to the people, Ye cannot serve Jehovah, for he is a holy God. He is a jealous God. He will not forgive your transgression nor your sins.
Józsué pedig monda a népnek: Nem szolgálhattok az Úrnak, mert szent Isten ő, féltőn szerető Isten ő; nem bocsátja meg a ti vétkeiteket és bűneiteket;
20 If ye forsake Jehovah, and serve foreign gods, then he will turn and do you evil, and consume you, after he has done you good.
Hogyha elhagyjátok az Urat, és szolgáltok idegen isteneknek: akkor elfordul és roszszal illet benneteket, és megemészt titeket, minekutána jól cselekedett veletek.
21 And the people said to Joshua, No, but we will serve Jehovah.
Akkor monda a nép Józsuénak: Nem, mert mi az Úrnak szolgálunk!
22 And Joshua said to the people, Ye are witnesses against yourselves that ye have chosen for you, Jehovah, to serve him. And they said, We are witnesses.
Józsué pedig monda a népnek: Bizonyságok vagytok magatok ellen, hogy ti választottátok magatoknak az Urat, hogy néki szolgáljatok. És mondának: Bizonyságok!
23 Now therefore, he said, put away the foreign gods which are among you, and incline your heart to Jehovah, the God of Israel.
Most azért hányjátok el az idegen isteneket, a kik köztetek vannak, és hajtsátok sziveteket az Úrhoz, Izráelnek Istenéhez.
24 And the people said to Joshua, we will serve Jehovah our God, and we will hearken to his voice.
És monda a nép Józsuénak: Az Úrnak, a mi Istenünknek szolgálunk, és az ő szavára hallgatunk.
25 So Joshua made a covenant with the people that day, and set them a statute and an ordinance in Shechem.
Szerze azért Józsué szövetséget a néppel e napon, és ada eleibe rendelést és végzést Síkemben.
26 And Joshua wrote these words in the book of the law of God. And he took a great stone, and set it up there under the oak that was by the sanctuary of Jehovah.
És beírá Józsué e dolgokat az Isten törvényének könyvébe, és vőn egy nagy követ, és oda helyhezteté azt a cserfa alá, a mely vala az Úrnak szent házában.
27 And Joshua said to all the people, Behold, this stone shall be a witness against us, for it has heard all the words of Jehovah which he spoke to us. It shall be therefore a witness against you, lest ye deny your God.
És monda Józsué az egész népnek: Ímé ez a kő lesz ellenünk bizonyságul; mert ez hallotta az Úrnak minden beszédét, a melyet szólott vala nékünk; és lesz ellenetek bizonyságul, hogy ne hazudjatok a ti Istenetek ellen.
28 So Joshua sent the people away, every man to his inheritance.
És elbocsátá Józsué a népet, kit-kit a maga örökségébe.
29 And it came to pass after these things, that Joshua the son of Nun, the servant of Jehovah, died, being a hundred and ten years old.
És lőn e dolgok után, hogy meghala Józsué, a Nún fia, az Úrnak szolgája, száztíz esztendős korában,
30 And they buried him in the border of his inheritance in Timnathserah, which is in the hill-country of Ephraim, on the north of the mountain of Gaash.
És eltemeték őt az ő örökségének határában Timnat-Szerában, a mely az Efraim hegyén van, a Gaas hegytől észak felé.
31 And Israel served Jehovah all the days of Joshua, and all the days of the elders who outlived Joshua, and had known all the work of Jehovah that he had wrought for Israel.
Izráel pedig az Urat szolgálta vala Józsuénak minden idejében, és a véneknek is minden idejökben, a kik hosszú ideig éltek Józsué után, és a kik tudják vala minden cselekedetét az Úrnak, a melyet cselekedett vala Izráellel.
32 And they buried the bones of Joseph, which the sons of Israel brought up out of Egypt, in Sicima, in the portion of the land which Jacob bought from the Amorites who dwelt in Sicima for a hundred ewe-lambs. And he gave it to Joseph for a portion.
A József csontjait pedig, a melyeket felhoztak vala Izráel fiai Égyiptomból, eltemették Síkemben, a mezőnek abban a részében, a melyet szerzett vala Jákób Hámornak, a Síkem atyjának fiaitól száz pénzén; és lőnek a József fiainak örökségévé.
33 And Eleazar the son of Aaron died. And they buried him in the hill of Phinehas his son, which was given him in the hill-country of Ephraim.
Meghala Eleázár is, Áronnak fia, és eltemeték őt Gibeathban, az ő fiának Fineásnak városában, a mely néki adatott az Efraim hegyén.
