Job 41
1 Can thou draw out leviathan with a fishhook, or press down his tongue with a cord?
Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
2 Can thou put a rope into his nose, or pierce his jaw through with a hook?
Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
3 Will he make many supplications to thee? Or will he speak soft words to thee?
Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
4 Will he make a covenant with thee, that thou should take him for a servant forever?
Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
5 Will thou play with him as with a bird? Or will thou bind him for thy maidens?
Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
6 Will the bands make traffic of him? Will they part him among the merchants?
Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
7 Can thou fill his skin with barbed irons, or his head with fish-spears?
Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
8 Lay thy hand upon him. Remember the battle, and do so no more.
Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
9 Behold, the hope of him is in vain. Will not a man be cast down even at the sight of him?
Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
10 None is so fierce that he dare stir him up. Who then is he who can stand before me?
Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
11 Who has first given to me, that I should repay him? Under the whole heaven is mine.
Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
12 I will not keep silence concerning his limbs, nor his mighty strength, nor his goodly frame.
Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
13 Who can strip off his outer garment? Who shall come within his jaws?
Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
14 Who can open the doors of his face? Round about his teeth is terror.
Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
15 His strong scales are his pride, shut up together like a close seal.
Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
16 One is so near to another that no air can come between them.
egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
17 They are joined one to another. They stick together, so that they cannot be parted.
egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
18 His sneezings flash forth light, and his eyes are like the eyelids of the morning.
Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
19 Out of his mouth go burning torches, and sparks of fire leap forth.
Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
20 Out of his nostrils a smoke goes, as of a boiling pot and burning rushes.
Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
21 His breath kindles coals, and a flame goes forth from his mouth.
Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
22 In his neck abides strength, and terror dances before him.
Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
23 The flakes of his flesh are joined together. They are firm upon him. They cannot be moved.
Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
24 His heart is as firm as a stone, Yea, firm as the nether millstone.
Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
25 When he raises himself up the mighty are afraid. Because of consternation they are beside themselves.
Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
26 If a man lays at him with the sword it cannot avail, nor the spear, the dart, nor the pointed shaft.
Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
27 He counts iron as straw, and brass as rotten wood.
Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
28 The arrow cannot make him flee. Sling-stones are turned into stubble with him.
meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
29 Clubs are counted as stubble. He laughs at the rushing of the javelin.
Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
30 His underparts are like sharp potsherds. He spreads out as a threshing-wagon upon the mire.
Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
31 He makes the deep to boil like a pot. He makes the sea like a pot of ointment.
Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
32 He makes a path to shine after him. A man would think the deep to be hoary.
Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
33 Upon earth there is not his like who is made without fear.
Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
34 He beholds everything that is high. He is king over all the sons of pride.
Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.
