Job 21
1 Then Job answered, and said,
Felele pedig Jób, és monda:
2 Hear diligently my speech, And let this be your consolations.
Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
3 Allow me, and I also will speak, and after I have spoken, mock on.
Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
4 As for me, is my complaint to man? And why should I not be impatient?
Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
5 Mark me, and be astonished, and lay your hand upon your mouth.
Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
6 Even when I remember, I am troubled, and horror takes hold on my flesh.
Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 Why do the wicked live, become old, yea, grow mighty in power?
Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
8 Their seed is established with them in their sight, and their offspring before their eyes.
Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
9 Their houses are safe from fear, nor is the rod of God upon them.
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
10 Their bull breeds, and does not fail. Their cow brings forth safely, and does not miscarry.
Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 They send forth their little ones like a flock, and their children dance.
Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
12 They sing to the timbrel and harp, and rejoice at the sound of the pipe.
Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol h7585)
14 And they say to God, Depart from us, for we do not desire the knowledge of thy ways.
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
15 What is the Almighty that we should serve him? And what profit should we have, if we pray to him?
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
16 Lo, is their prosperity not in their hand. (The counsel of the wicked is far from me.)
Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 How often is it that the lamp of the profane is put out, that their calamity comes upon them, that God distributes sorrows in his anger,
Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
18 that they are as stubble before the wind, and as chaff that the storm carries away?
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19 Ye say, God lays up his iniquity for his sons. Let him recompense it to himself that he may know it.
Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 Let his own eyes see his destruction, and let him drink of the wrath of the Almighty.
Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21 For what does he care for his house after him when the number of his months is cut off?
Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
22 Shall any teach God knowledge, seeing he judges those who are high?
Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
23 One man dies in his full strength, being wholly at ease and quiet.
Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 His pails are full of milk, and the marrow of his bones is moistened.
Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
25 And another man dies in bitterness of soul, and never tastes of good.
Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26 They lie down alike in the dust, and the worm covers them.
Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
27 Behold, I know your thoughts, and the devices with which ye would wrong me.
Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 For ye say, Where is the house of the prince? And where is the tent in which the wicked dwelt?
Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
29 Have ye not asked wayfaring men? And do ye not know their evidences,
Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 that the evil man is reserved to the day of calamity? That they are led forth to the day of wrath?
Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
31 Who shall declare his way to his face? And who shall repay him what he has done?
Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 Yet he shall be borne to the grave, and men shall keep watch over the tomb.
Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
33 The clods of the valley shall be sweet to him. And all men shall draw after him, as there were innumerable before him.
Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
34 How then ye comfort me in vain, seeing in your answers there remains falsehood?
Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
