< Job 15 >
1 Then Eliphaz the Temanite answered, and said,
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
2 Should a wise man make answer with vain knowledge, and fill himself with the east wind?
Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
3 Should he reason with unprofitable talk, or with speeches with which he can do no good?
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
4 Yea, thou do away with fear, and hinder devotion before God.
Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
5 For thine iniquity teaches thy mouth. And thou choose the tongue of the crafty.
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
6 Thine own mouth condemns thee, and not I. Yes, thine own lips testify against thee.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
7 Are thou the first man who was born? Or were thou brought forth before the hills?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
8 Have thou heard the secret counsel of God? And do thou limit wisdom to thyself?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
9 What do thou know, that we do not know? What do thou understand, which is not in us?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
10 With us are both the gray-headed and the very aged men, much older than thy father.
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
11 Are the consolations of God too small for thee, even the word that is gentle toward thee?
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
12 Why does thy heart carry thee away? And why do thine eyes flash,
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
13 that against God thou turn thy spirit, and let words go out of thy mouth?
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
14 What is man, that he should be clean? And he who is born of a woman, that he should be righteous?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
15 Behold, he puts no trust in his holy ones. Yea, the heavens are not clean in his sight.
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
16 How much less one who is abominable and corrupt, a man who drinks iniquity like water!
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17 I will show thee. Hear thou me, and that which I have seen I will declare,
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18 which wise men have told from their fathers, and have not hid it,
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19 to whom alone the land was given, and no stranger passed among them:
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20 The wicked man travails with pain all his days, even the number of years that are laid up for the oppressor.
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21 A sound of terrors is in his ears. In prosperity the destroyer shall come upon him.
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22 He does not believe that he shall return out of darkness. And he is awaited by the sword.
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23 He wanders abroad for bread, saying, Where is it? He knows that the day of darkness is ready at his hand.
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24 Distress and anguish make him afraid. They prevail against him as a king ready to the battle.
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25 Because he has stretched out his hand against God, and behaves himself proudly against the Almighty.
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26 He runs upon him with a stiff neck, with the thick studs of his bucklers,
Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27 because he has covered his face with his fatness, and gathered fat upon his loins.
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28 And he has dwelt in desolate cities, in houses which no man inhabited, which were ready to become heaps.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29 He shall not be rich, neither shall his substance continue, neither shall their possessions be extended on the earth.
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
30 He shall not depart out of darkness. The flame shall dry up his branches, and by the breath of God's mouth he shall go away.
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
31 Let him not trust in vanity, deceiving himself. For vanity shall be his recompense.
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
32 It shall be accomplished before his time, and his branch shall not be green.
Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
33 He shall shake off his unripe grape as the vine, and shall cast off his flower as the olive tree.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
34 For the company of the hypocrites shall be barren, and fire shall consume the tents of bribery.
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
35 They conceive mischief, and bring forth iniquity, and their heart prepares deceit.
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.