Ecclesiastes 12
1 Remember also thy Creator in the days of thy youth, before the evil days come, and the years draw nigh, when thou shall say, I have no pleasure in them,
És gondolj teremtődre ifjúságod napjaiban, a mig el nem jőnek a bajnak napjai és el nem érkeznek az évek, melyekről azt mondod: nem telik bennük kedvem;
2 before the sun, and the light, and the moon, and the stars, are darkened, and the clouds return after the rain,
a mig el nem sötétül a nap s a világosság, meg a hold és a csillagok, és viaszatérnek a felhők az eső után;
3 in the day when the keepers of the house shall tremble, and the strong men shall bow themselves, and the grinders cease because they are few, and those who look out of the windows shall be darkened,
azon napon, midőn meginognak a háznak őrzői és meggörbűlnek a vitéz férfiak és szünetelnek az őrlőnők, mert megfogytak, és elsötétűlnek az ablakokon kitekintők.
4 and the doors shall be shut in the street, when the sound of the grinding is low, and he shall rise up at the voice of a bird, and all the daughters of music shall be brought low,
És elzáratnak az ajtók az utczán, midőn alászáll a malom hangja és fölkel az ember a madár hangjára és halkká válnak mind az ének leányai;
5 yea, they shall be afraid of height, and terrors shall be in the way, and the almond tree shall blossom, and the grasshopper shall be a burden, and desire shall fail, because man goes to his everlasting home, and the mourners go about the streets,
a magastól is félnek, s ijedelmek vannak az úton; s kivirúl a mandolafa és vánszorog a sáska és hasztalannak bizonyúl a kapor; mert elmegy az ember az ő örök házába és körűljárnak az utczán a gyásztartók.
6 before the silver cord is loosed, or the golden bowl is broken, or the pitcher is broken at the fountain, or the wheel broken at the cistern,
Míg el nem szakad az ezűst kötél és szétzúzódik az arany csésze és eltörik a korsó a forrásnál és összezúzatik a kerék, be a gödörbe;
7 and the dust returns to the earth as it was, and the spirit returns to God who gave it.
és visszatér a por a földbe, a mint volt azelőtt, és a szellem visszatér Istenhez, a ki adta.
8 Vanity of vanities, says the Preacher, all is vanity.
Hiúságok hiúsága, mondja Kóhélet, minden hiúság.
9 And further, because the Preacher was wise, he still taught the people knowledge. Yea, he pondered, and sought out, and set in order many proverbs.
Azonfelűl, hogy Kóhélet bölcs volt, még tanította a népet megismerésre, és fontolgatott és vizsgálódott, sok példabeszédet szerzett.
10 The Preacher sought to find out acceptable words, and that which was written uprightly-words of truth.
Törekedett Kóhélet értékes szavakat találni és a helyességgel irottat: igaz szavakat.
11 The words of the wise are as goads, and as nails fastened by the masters of assemblies. They have been given from one shepherd.
A bölcsek szavai olyanok, mint az ösztökék és mint a bevert szögek a gyülekezetben levőkéi: egy pásztortól adattak.
12 And furthermore, my son, be admonished: of making many books there is no end, and much study is a weariness of the flesh.
És amazokon felül, fiam, óvakodjál! A sok könyvcsinálásnak nincsen vége, és a sok tanúlás testnek kifárasztása.
13 This is the end of the matter, all has been heard: Fear God, and keep his commandments, for this is the whole of man.
A dolognak végén az egész így értendő: Az Istent féljed és parancsolatait őrizd meg, mert ez az egész ember.
14 For God will bring every work into judgment, with every hidden thing, whether good or evil.
Mert minden cselekvést törvénybe fog vinni az Isten, minden rejtett dolog fölött, akár jó az, akár rossz.
