2 Chronicles 9
1 And when the queen of Sheba heard of the fame of Solomon, she came to test Solomon with hard questions at Jerusalem, with a very great caravan, and camels that bore spices, and gold in abundance, and precious stones. And when she came to Solomon, she conversed with him of all that was in her heart.
Sába királynéja pedig hallotta Salamon hírét s eljött, hogy próbára, tegye Salamont rejtvényekkel, Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel s tevékkel, melyek vittek fűszert és aranyat bőségesen meg drágakövet; eljött Salamonhoz s elmondta neki mindazt, ami szívén volt.
2 And Solomon answered to her all her questions. And there was not anything hid from Solomon that he did not answer her.
És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; s nem volt semmi sem elrejtve Salamontól, amire meg nem felelt volna neki.
3 And when the queen of Sheba had seen the wisdom of Solomon, and the house that he had built,
Látta Sába királynője Salamon bölcsességét és a házat, melyet épített,
4 and the food of his table, and the seating of his servants, and the attendance of his ministers, and their apparel, also his cupbearers, and their apparel, and his ascent by which he went up to the house of Jehovah, there was no more spirit in her.
meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és ruházatukat és felvonulását, ahogy fel szokott vonulni az Örökkévaló házába; akkor nem maradt többé benne lélek,
5 And she said to the king, It was a true report that I heard in my own land of thine acts, and of thy wisdom.
és szólt a királyhoz: Igaz a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.
6 However I did not believe their words until I came, and my eyes had seen it. And, behold, the half of the greatness of thy wisdom was not told me. Thou exceed the fame that I heard.
De nem hittem szavaiknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, s íme nem beszélték el nekem felét sem bőséges bölcsességednek; tetézted a hírt, melyet hallottam.
7 Happy are thy men, and happy are these thy servants, who stand continually before thee, and hear thy wisdom.
Boldogok embereid és boldogok a szolgáid, kik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
8 Blessed be Jehovah thy God, who delighted in thee, to set thee on his throne to be king for Jehovah thy God. Because thy God loved Israel, to establish them forever, therefore he made thee king over them, to do justice and righteousness.
Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged az ő trónjára, királyul az Örökkévalónak, a te Istenednek; mivel szereti a te Istened Izraelt, hogy fenntartsa örökre, megtett téged föléjük királynak, hogy jogot és igazságot művelj.
9 And she gave the king a hundred and twenty talents of gold, and spices in great abundance, and precious stones. Neither was there any such spice as the queen of Sheba gave to king Solomon.
És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet s nem volt még olyan fűszer, mint az, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.
10 And also the servants of Huram, and the servants of Solomon, who brought gold from Ophir, brought algum trees and precious stones.
Chúrám szolgái is, meg Salamon szolgái, akik aranyat hoztak Ófirból, hoztak szantálfát és drágakövet.
11 And the king made of the algum trees terraces for the house of Jehovah, and for the king's house, and harps and psalteries for the singers. And there were none such seen before in the land of Judah.
És készített a király a szantálfából lépcsőket az Örökkévaló háza számára s a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem láttak még olyanokat annak előtte Jehúda országában.
12 And king Solomon gave to the queen of Sheba all her desire, whatever she asked, besides that which she had brought to the king. So she turned, and went to her own land, she and her servants.
Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azonkívül amit ő hozott a királyhoz. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.
13 Now the weight of gold that came to Solomon in one year was six hundred and sixty-six talents of gold,
És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt, hatszázhatvanhat kikkár arany.
14 besides that which the traders and merchants brought. And all the kings of Arabia and the governors of the country brought gold and silver to Solomon.
Azonkívül, amit behoztak kereskedő emberek meg a kalmárok; és mind az Arábia királyai és az ország helytartói hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
15 And king Solomon made two hundred bucklers of beaten gold; six hundred shekels of beaten gold went to one buckler.
És készített Salamon király kétszáz nagy pajzsot vert aranyból, hatszáz vert arany megy egy nagy pajzsra;
16 And he made three hundred shields of beaten gold; three hundred shekels of gold went to one shield. And the king put them in the house of the forest of Lebanon.
és háromszáz pajzsot vert aranyból; háromszáz arany megy egy pajzsra. És elhelyezte azokat a király a Libanon erdőházban.
17 Moreover the king made a great throne of ivory, and overlaid it with pure gold.
És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta tiszta arannyal.
18 And there were six steps to the throne, with a footstool of gold, which were fastened to the throne, and supports on either side by the place of the seat, and two lions standing beside the supports.
Hat lépcsőfoka volt a trónnak meg egy zsámolya arannyal a trónhoz erősítve; és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állt a karok mellett;
19 And twelve lions stood there on the one side and on the other upon the six steps. There was not the like made in any kingdom.
meg tizenkét oroszlán állt ott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.
20 And all king Solomon's drinking vessels were of gold, and all the vessels of the house of the forest of Lebanon were of pure gold; silver was accounted of nothing in the days of Solomon.
És Salamon királynak minden ivóedénye arany volt és a Libanon erdőháznak minden edénye finomított arany; ezüst nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.
21 For the king had ships that went to Tarshish with the servants of Huram. Once every three years the ships of Tarshish came, bringing gold, and silver, ivory, and apes, and peacocks.
Mert hajói voltak a királynak, melyek Tarsísba jártak Chúrám szolgáival; három évben egyszer szoktak érkezni a Tarsis hajók, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.
22 So king Solomon exceeded all the kings of the earth in riches and wisdom.
Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra és bölcsességre.
23 And all the kings of the earth sought the presence of Solomon, to hear his wisdom, which God had put in his heart.
És mind a föld királyai fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.
24 And they brought every man his tribute, vessels of silver, and vessels of gold, and raiment, armor, and spices, horses, and mules, a rate year by year.
És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre.
25 And Solomon had four thousand stalls for horses and chariots, and twelve thousand horsemen, that he bestowed in the chariot cities, and with the king at Jerusalem.
És volt Salamonnak négyezer jászol lova meg szekerei, és tizenkétezer ménje; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.
26 And he ruled over all the kings from the River even to the land of the Philistines, and to the border of Egypt.
És uralkodott mind a királyokon a folyamtól egészen a filiszteusok országáig és Egyiptom határáig.
27 And the king made silver to be in Jerusalem as stones, and he made cedars to be as the sycamore trees that are in the lowland, for abundance.
És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna, s a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vadfügefákat, sokaságra.
28 And they brought horses for Solomon out of Egypt, and out of all lands.
És kihoztak Salamon számára lovakat Egyiptomból és mind az országokból.
29 Now the rest of the acts of Solomon, first and last, are they not written in the history of Nathan the prophet, and in the prophecy of Ahijah the Shilonite, and in the visions of Iddo the seer concerning Jeroboam the son of Nebat?
Salamonnak egyéb dolgai pedig, az előbbiek és az utóbbiak, nemde meg vannak írva Nátán próféta szavaiban és a Silóbeli Achijja prófétaságában és Jéedó látónak látomásában Járobeám, Nebát fia felett.
30 And Solomon reigned in Jerusalem over all Israel forty years.
Király volt Salamon Jeruzsálemben egész Izrael felett negyven évig.
31 And Solomon slept with his fathers, and he was buried in the city of David his father. And Rehoboam his son reigned in his stead.
És feküdt Salamon ősei mellé és eltemették atyjának Dávidnak városában. És király lett helyette fia, Rechábeám.
