1 Samuel 16
1 And Jehovah said to Samuel, How long will thou mourn for Saul, since I have rejected him from being king over Israel? Fill thy horn with oil, and go. I will send thee to Jesse the Bethlehemite, for I have provided for me a king among his sons.
És szólt az Örökkévaló Sámuelhez: Meddig akarsz gyászolni Sául miatt, holott én őt megvetettem, hogy ne legyen király Izrael fölött! Töltsd meg szarudat olajjal és menj, hadd küldelek a Bét-Léchembeli Jísájhoz, mert fiai közül szemeltem ki magamnak királyt.
2 And Samuel said, How do I go? If Saul hears it, he will kill me. And Jehovah said, Take a heifer with thee, and say, I have come to sacrifice to Jehovah.
Mondta Sámuel: Hogyan menjek, meghallaná Sául és megölne engem! És mondta az Örökkévaló: Egy üszőtinót vigyél magaddal és mondjad: az Örökkévalónak áldozni jöttem.
3 And call Jesse to the sacrifice, and I will show thee what thou shall do. And thou shall anoint to me him whom I name to thee.
Hívd meg Jísájt az áldozásra: én meg tudatom majd veled azt, amit tegyél, hogy fölkend nekem azt, akiről majd szólok hozzád.
4 And Samuel did that which Jehovah spoke, and came to Bethlehem. And the elders of the city came to meet him trembling, and said, Do thou come peaceably?
Megtette Sámuel azt, amit beszélt az Örökkévaló és odament Bét-Léchembe; s elejébe siettek a város vénei és mondták: Béke a jöveteled?
5 And he said, Peaceably; I have come to sacrifice to Jehovah. Sanctify yourselves, and come with me to the sacrifice. And he sanctified Jesse and his sons, and called them to the sacrifice.
Mondta: Béke! Az Örökkévalónak áldozni jöttem, szenteljétek meg magatokat és jöjjetek velem áldozásra; és megszentelte Jísájt és fiait és meghívta őket az áldozásra.
6 And it came to pass, when they came, that he looked on Eliab, and said, Surely Jehovah's anointed is before him.
És volt, mikor odaértek, meglátta Elíábot; ekkor mondta: Bizony az Örökkévaló előtt van az ő fölkentje!
7 But Jehovah said to Samuel, Do not look on his countenance, or on the height of his stature, because I have rejected him. For Jehovah sees not as man sees, for man looks on the outward appearance, but Jehovah looks on the heart.
És szólt az Örökkévaló Sámuelhez: Ne tekints ábrázatára és termetének magasvoltára, mert megvetem őt; mert nem úgy, amint az ember néz, – mert az ember a szemre néz, az Örökkévaló pedig a szívre néz.
8 Then Jesse called Abinadab, and made him pass before Samuel. And he said, Neither has Jehovah chosen this man.
Ekkor szólította Jísáj Abínádábot és elvezette Sámuel előtt; mondta: Ezt sem választotta az Örökkévaló.
9 Then Jesse made Shammah to pass by. And he said, Neither has Jehovah chosen this man.
Erre elvezette Jísáj Sammát; mondta: Ezt sem választotta az Örökkévaló.
10 And Jesse made seven of his sons to pass before Samuel. And Samuel said to Jesse, Jehovah has not chosen these men.
Így elvezette Jísáj a hét fiát Sámuel előtt; de szólt Sámuel Jísájhoz: Nem választotta az Örökkévaló ezeket.
11 And Samuel said to Jesse, Are all thy sons here? And he said, There remains yet the youngest, and, behold, he is keeping the sheep. And Samuel said to Jesse, Send and fetch him, for we will not sit down till he comes here.
Ekkor szólt Sámuel Jísájhoz: Vége-e már az ifjaknak? Mondta: Még hátra van a legkisebb s íme, a juhokat legelteti. És szólt Sámuel Jísájhoz: Küldj el és hozasd őt, mert nem ülünk asztalhoz, míg ide nem jött,
12 And he sent, and brought him in. Now he was ruddy, and of a beautiful countenance, and fine to look upon. And Jehovah said, Arise, anoint him, for this is he.
Küldött tehát és elhozta – ő pedig piros volt, meg szépszemű és szép tekintetű- és mondta az Örökkévaló: Kelj föl, kend föl őt, mert ez az!
13 Then Samuel took the horn of oil, and anointed him in the midst of his brothers. And the Spirit of Jehovah came mightily upon David from that day forward. So Samuel rose up, and went to Ramah.
Ekkor vette Sámuel az olajszarut és fölkente őt testvérei közepette; és rászökött az Örökkévaló szelleme Dávidra attól a naptól fogva. Erre fölkelt Sámuel és elment Rámába.
14 Now the Spirit of Jehovah departed from Saul, and an evil spirit from Jehovah troubled him.
Az Örökkévaló szelleme pedig eltávozott Sáultól és ijesztgette gonosz szellem az Örökkévalótól.
15 And Saul's servants said to him, Behold now, an evil spirit from God troubles thee.
És szóltak Sául szolgái hozzá: Íme csak, Istennek egy gonosz szelleme ijesztget téged!
16 Let our lord now command thy servants, who are before thee, to seek out a man who is a skilful player on the harp. And it shall come to pass, when the evil spirit from God is upon thee, that he shall play with his hand, and thou shall be well.
Szóljon hát ami urunk – szolgáid előtted vannak – hogy keressenek egy embert, aki tud hárfán játszani; és lesz, mikor rajtad lesz Istennek egy gonosz szelleme, akkor hárfázzon kezével és jobban lesz.
17 And Saul said to his servants, Provide for me now a man who can play well, and bring him to me.
Szólt Sául a szolgáihoz: Szemeljetek csak ki nekem egy embert, aki jól hárfáz és hozzátok hozzám.
18 Then one of the young men answered, and said, Behold, I have seen a son of Jesse the Bethlehemite who is skilful in playing, and a mighty man of valor, and a man of war, and prudent in speech, and a comely man, and Jehovah is with him.
Ekkor megszólalt egy a legények közül és mondta: Íme, láttam egy fiát Jísájnak, a Bét-Léchembelinek, aki tud hárfázni, derék vitéz és harc embere, eszes beszédű és szép alakú ember; s az Örökkévaló vele van.
19 Therefore Saul sent messengers to Jesse, and said, Send to me David thy son, who is with the sheep.
Küldött tehát Sául követeket Jísájhoz; és mondta: Küldd el hozzám Dávidot, a fiadat, aki a juhoknál van.
20 And Jesse took a donkey with bread, and a bottle of wine, and a kid, and sent them by David his son to Saul.
És vett Jísáj egy szamarat, kenyérrel, egy tömlő bort és egy kecskegödölyét, és elküldte fia Dávid által Sáulhoz.
21 And David came to Saul, and stood before him. And he loved him greatly, and he became his armor bearer.
És odajutott Dávid Sáulhoz és állt előtte; megszerette őt nagyon, és neki fegyverhordozója lett.
22 And Saul sent to Jesse, saying, Let David, I pray thee, stand before me, for he has found favor in my sight.
És küldött Sául Jísájhoz, mondván: Álljon, kérlek, Dávid előttem, mert kegyet talált szemeimben.
23 And it came to pass, when the spirit from God was upon Saul, that David took the harp, and played with his hand. So Saul was refreshed, and was well, and the evil spirit departed from him.
Volt pedig, amikor rajta volt Istennek az a szelleme Sáulon, vette Dávid a hárfát és játszott kezével; akkor megkönnyebbült Sául és jobban lett, és el-eltávozott tőle a gonosz szellem.
