1 Samuel 15
1 And Samuel said to Saul, Jehovah sent me to anoint thee to be king over his people, over Israel. Now therefore hearken thou to the voice of the words of Jehovah.
És monda Sámuel Saulnak: Engem küldött el az Úr, hogy királylyá kenjelek fel téged az ő népe, az Izráel felett; most azért figyelj az Úr beszédének szavára.
2 Thus says Jehovah of hosts, I have remembered that which Amalek did to Israel, how he set himself against him in the way when he came up out of Egypt.
Így szól a Seregek Ura: Megemlékeztem arról, a mit cselekedett Amálek Izráellel, hogy útját állta néki, mikor feljöve Égyiptomból.
3 Now go and smite Amalek, and utterly destroy all that they have, and spare them not, but kill both man and woman, infant and suckling, ox and sheep, camel and donkey.
Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat.
4 And Saul summoned the people, and numbered them in Telaim, two hundred thousand footmen, and ten thousand men of Judah.
És összehívá Saul a népet, és megszámlálá őket Thélaimban, kétszázezer gyalogost, és Júdából tízezer embert.
5 And Saul came to the city of Amalek, and laid wait in the valley.
És elméne Saul Amálek városáig, és megütközék ott egy völgyben.
6 And Saul said to the Kenites, Go, depart, get you down from among the Amalekites, lest I destroy you with them, for ye showed kindness to all the sons of Israel when they came up out of Egypt. So the Kenites departed from among the Amalekites.
És monda Saul a Kéneusnak: Menjetek, távozzatok el, menjetek ki az Amálekiták közül, hogy velök együtt téged is el ne veszesselek, mert te irgalmasságot cselekedtél Izráel minden fiaival, mikor Égyiptomból feljövének. És eltávozék Kéneus az Amálekiták közül.
7 And Saul smote the Amalekites, from Havilah as thou go to Shur, that is before Egypt.
Saul pedig megveré Amáleket Havilától fogva egészen addig, a merre Súrba mennek, mely Égyiptom átellenében van.
8 And he took Agag the king of the Amalekites alive, and utterly destroyed all the people with the edge of the sword.
És Agágot, az Amálekiták királyát elfogta élve, a népet pedig mind kardélre hányatá.
9 But Saul and the people spared Agag, and the best of the sheep, and of the oxen, and of the fatlings, and the lambs, and all that was good, and would not utterly destroy them. But everything that was vile and refuse, that they destroyed utterly.
Saul és a nép azonban megkímélte Agágot és a juhoknak, barmoknak és másodszülötteknek javát; a bárányokat és mindazt, a mi jó vala, nem akarták azokat elpusztítani, hanem a mi megvetett és értéktelen dolog volt, mindazt elpusztíták.
10 Then the word of Jehovah came to Samuel, saying,
Akkor szóla az Úr Sámuelnek, mondván:
11 I regret that I have set up Saul to be king, for he has turned back from following me, and has not performed my commandments. And Samuel was angry, and he cried out to Jehovah all night.
Megbántam, hogy Sault királylyá tettem, mert eltávozott tőlem, és beszédeimet nem tartotta meg. Sámuel pedig felháborodék és kiálta az Úrhoz egész éjszaka.
12 And Samuel rose early to meet Saul in the morning, and it was told Samuel, saying, Saul came to Carmel, and, behold, he set up for him a monument, and turned, and passed on, and went down to Gilgal.
És korán felkele Sámuel, hogy találkozzék Saullal reggel; és hírül adák Sámuelnek, ezt mondván: Saul Kármelbe ment, és ímé emlékoszlopot állított magának; azután megfordula, és tovább ment és lement Gilgálba,
13 And Samuel came to Saul. And Saul said to him, Blessed be thou of Jehovah. I have performed the commandment of Jehovah.
És a mint Sámuel Saulhoz érkezék, monda néki Saul: Áldott vagy te az Úrtól! Én végrehajtám az Úrnak parancsolatját.
14 And Samuel said, What then means this bleating of the sheep in my ears, and the lowing of the oxen which I hear?
Sámuel azonban monda: Micsoda az a juhbégetés, mely füleimbe hat és az az ökörbőgés, melyet hallok?
15 And Saul said, They have brought them from the Amalekites, for the people spared the best of the sheep and of the oxen to sacrifice to Jehovah thy God, and the rest we have utterly destroyed.
És monda Saul: Az Amálekitáktól hozták azokat, mert a nép megkímélte a juhoknak és ökröknek javát, hogy megáldozza az Úrnak, a te Istenednek; a többit pedig elpusztítottuk.
16 Then Samuel said to Saul, Stop, and I will tell thee what Jehovah has said to me this night. And he said to him, Say on.
Akkor monda Sámuel Saulnak: Engedd meg, hogy megmondjam néked, a mit az Úr mondott nékem ez éjjel. Ő pedig monda néki: Beszélj.
17 And Samuel said, Though thou were little in thine own sight, were thou not made the head of the tribes of Israel? And Jehovah anointed thee king over Israel.
Monda azért Sámuel: Nemde kicsiny valál te a magad szemei előtt is, mindazáltal Izráel törzseinek fejévé lettél, és az Úr királylyá kent fel téged Izráel felett?!
18 And Jehovah sent thee on a journey, and said, Go, and utterly destroy the sinners, the Amalekites, and fight against them until they be consumed.
És elkülde az Úr téged az úton, és azt mondá: Menj el, és pusztítsd el az Amálekitákat, kik vétkezének; és hadakozzál ellenök, míg megsemmisíted őket.
19 Why then did thou not obey the voice of Jehovah, but did fly upon the spoil, and did that which was evil in the sight of Jehovah?
Miért nem hallgattál az Úrnak szavára, és miért estél néki a prédának, és cselekedted azt, a mi bűnös az Úr szemei előtt?
20 And Saul said to Samuel, Yes, I have obeyed the voice of Jehovah, and have gone the way which Jehovah sent me, and have brought Agag the king of Amalek, and have utterly destroyed the Amalekites.
És felele Saul Sámuelnek: Én bizonyára hallgattam az Úr szavára, és azon az úton jártam, a melyre engem az Úr elküldött; és elhoztam Agágot, az Amálekiták királyát, és az Amálekitákat elpusztítottam.
21 But the people took of the spoil, sheep and oxen, the chief of the devoted things, to sacrifice to Jehovah thy God in Gilgal.
A nép azonban elvette a prédából a megsemmisítésre rendelt juhoknak és ökröknek javát, hogy megáldozza az Úrnak, a te Istenednek Gilgálban.
22 And Samuel said, Has Jehovah as great delight in burnt offerings and sacrifices, as in obeying the voice of Jehovah? Behold, to obey is better than sacrifice, and to hearken than the fat of rams.
Sámuel pedig monda: Vajjon kedvesebb-é az Úr előtt az égő- és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség? Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kövérénél!
23 For rebellion is as the sin of witchcraft, and stubbornness is as idolatry and teraphim. Because thou have rejected the word of Jehovah, he has also rejected thee from being king.
Mert, mint a varázslásnak bűne, olyan az engedetlenség; és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés. Mivel te megvetetted az Úrnak beszédét, ő is megvetett téged, hogy ne légy király.
24 And Saul said to Samuel, I have sinned, for I have transgressed the commandment of Jehovah, and thy words, because I feared the people, and obeyed their voice.
Akkor monda Saul Sámuelnek: Vétkeztem, mert megszegtem az Úrnak szavát és a te beszédedet; de mivel féltem a néptől, azért hallgattam szavokra.
25 Now therefore, I pray thee, pardon my sin, and turn again with me that I may worship Jehovah.
Most azért bocsásd meg az én vétkemet, és térj vissza velem, hogy könyörögjek az Úrnak.
26 And Samuel said to Saul, I will not return with thee, for thou have rejected the word of Jehovah, and Jehovah has rejected thee from being king over Israel.
Sámuel pedig monda Saulnak: Nem térek vissza veled, mert megvetetted az Úrnak beszédét, és az Úr is megvetett téged, hogy ne légy király Izráel felett.
27 And as Samuel turned about to go away, Saul laid hold upon the skirt of his robe, and it tore.
És mikor megfordula Sámuel, hogy elmenjen, megragadta felső ruhájának szárnyát, és leszakada.
28 And Samuel said to him, Jehovah has torn the kingdom of Israel from thee this day, and has given it to a neighbor of thine, who is better than thou.
Akkor monda néki Sámuel: Elszakítá tőled az Úr a mai napon Izráelnek királyságát, és adta azt felebarátodnak, a ki jobb náladnál.
29 And also the Strength of Israel will not lie nor repent, for he is not a man that he should repent.
Izráelnek erőssége pedig nem hazudik, és semmit meg nem bán, mert nem ember ő, hogy valamit megbánjon.
30 Then he said, I have sinned. Yet honor me now, I pray thee, before the elders of my people, and before Israel, and turn again with me, that I may worship Jehovah thy God.
És ő monda: Vétkeztem, mindazáltal becsülj meg engem népemnek vénei előtt és Izráel előtt, és velem térj vissza, hogy könyörögjek az Úrnak, a te Istenednek.
31 So Samuel turned again after Saul, and Saul worshiped Jehovah.
Visszatére azért Sámuel Saullal, és könyörgött Saul az Úrnak.
32 Then Samuel said, Bring ye here to me Agag the king of the Amalekites. And Agag came to him cheerfully. And Agag said, Surely the bitterness of death is past.
Sámuel pedig monda: Hozzátok ide előmbe Agágot, Amálek királyát. És elméne Agág kényesen ő hozzá, és monda Agág: Bizonyára eltávozék a halál keserűsége.
33 And Samuel said, As thy sword has made women childless, so shall thy mother be childless among women. And Samuel hewed Agag in pieces before Jehovah in Gilgal.
És monda Sámuel: Miként a te kardod asszonyokat tett gyermektelenekké, úgy legyen gyermektelenné minden asszonyok felett a te anyád! És darabokra vagdalá Sámuel Agágot az Úr előtt Gilgálban.
34 Then Samuel went to Ramah, and Saul went up to his house to Gibeah of Saul.
Ezután Sámuel elment Rámába, Saul pedig felment az ő házához Gibeába, Saul városába.
35 And Samuel came no more to see Saul until the day of his death, for Samuel mourned for Saul, and Jehovah regretted that he had made Saul king over Israel.
És Sámuel nem látogatá meg többé Sault egész halálának idejéig; de bánkódék Sámuel Saul miatt. Az Úr pedig megbánta, hogy királylyá tette Sault Izráel felett.
