< Psalmen 48 >
1 Een lied, een psalm, voor de kinderen van Korach. De HEERE is groot en zeer te prijzen, in de stad onzes Gods, op den berg Zijner heiligheid.
Ének. Zsoltár Kórach fiaitól. Nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, Istenünk városában, az ő szent hegyén.
2 Schoon van gelegenheid, een vreugde der ganse aarde is de berg Sion, aan de zijden van het noorden; de stad des groten Konings.
Szép emelkedésű, az egész földnek öröme, Czión hegye — észak hátulján — nagy királynak a vára.
3 God is in haar paleizen; Hij is er bekend voor een Hoog Vertrek.
Kastélyaiban az Isten megismertette magát mentsvárnak.
4 Want ziet, de koningen waren vergaderd; zij waren te zamen doorgetogen.
Mert íme, a királyok összejöttek eltüntek egyetemben.
5 Gelijk zij het zagen, alzo waren zij verwonderd; zij werden verschrikt, zij haastten weg.
Ők láttak, akképen bámultak, megréműltek, elsiettek.
6 Beving greep hen aldaar aan, smart als van een barende vrouw.
Reszketés fogta el őket ott, vajudás mint a szűlő nőt.
7 Met een oostenwind verbreekt Gij de schepen van Tharsis.
Keleti széllel összetörsz Tarsís-hajókat.
8 Gelijk wij gehoord hadden, alzo hebben wij gezien in de stad des HEEREN der heirscharen, in de stad onzes Gods; God zal haar bevestigen tot in eeuwigheid. (Sela)
Ahogy hallottuk, úgy láttuk az Örökkévalónak, a seregek urának városában, Istenünk városában: Isten szilárdítsa azt meg örökre. Széla.
9 O God! wij gedenken Uwer weldadigheid, in het midden Uws tempels.
Elképzeltük, Isten, a te kegyedet benn a templomodban.
10 Gelijk Uw Naam is, o God! alzo is Uw roem tot aan de einden der aarde; Uw rechterhand is vol van gerechtigheid.
A milyen a neved Isten, olyan a dicséreted, a föld széléig; igazsággal teli a jobbod.
11 Laat de berg Sion blijde zijn; laat de dochteren van Juda zich verheugen, om Uwer oordelen wil.
Örűl Czión hegye, újjonganak Jehúda lányai, ítéleteid okából.
12 Gaat rondom Sion, en omringt haar; telt haar torens;
kerüljétek meg Cziónt, és járjátok körül, számláljátok meg tornyait.
13 Zet uw hart op haar vesting; beschouwt onderscheidenlijk haar paleizen, opdat gij het aan het navolgende geslacht vertelt.
Fordítsátok szíveteket bástyájára, lépdeljetek át kastélyain, azért hogy elbeszéljétek az utóbbi nemzedéknek.
14 Want deze God is onze God eeuwiglijk en altoos; Hij zal ons geleiden tot den dood toe.
Mert ez Isten, a mi Istenünk, mindörökké; ő vezérel minket holtiglan.