Psalmen 108

1 Een lied, een psalm van David. O God! mijn hart is bereid; ik zal zingen en psalmzingen, ook mijn eer.

Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.

2 Waak op, gij luit en harp! ik zal in den dageraad opwaken.

Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

3 Ik zal U loven onder de volken, o HEERE! en ik zal U psalmzingen onder de natien.

Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

4 Want Uw goedertierenheid is groot tot boven de hemelen, en Uw waarheid tot aan de bovenste wolken.

Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

5 Verhef U, o God! boven de hemelen, en Uw eer over de ganse aarde.

Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

6 Opdat Uw beminden bevrijd worden; geef heil door Uw rechterhand, en verhoor ons.

Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

7 God heeft gesproken in Zijn heiligdom, dies zal ik van vreugde opspringen; ik zal Sichem delen, en het dal van Sukkoth zal ik afmeten.

Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

8 Gilead is mijn, Manasse is mijn, en Efraim is de sterkte mijns hoofds; Juda is mijn wetgever.

Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.

9 Moab is mijn waspot; op Edom zal ik mijn schoen werpen; over Palestina zal ik juichen.

Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

10 Wie zal mij voeren in een vaste stad? Wie zal mij leiden tot in Edom?

Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

11 Zult Gij het niet zijn, o God! Die ons verstoten hadt, en Die niet uittoogt, o God! met onze heirkrachten?

Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

12 Geef Gij ons hulp uit de benauwdheid; want des mensen heil is ijdelheid.

Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!

13 In God zullen wij kloeke daden doen, en Hij zal onze wederpartijders vertreden.

Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.