< Psalmen 103 >
1 Een psalm van David. Loof den HEERE, mijn ziel, en al wat binnen in mij is, Zijn heiligen Naam.
A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
2 Loof den HEERE, mijn ziel, en vergeet geen van Zijn weldaden;
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
3 Die al uw ongerechtigheid vergeeft, die al uw krankheden geneest;
A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
4 Die uw leven verlost van het verderf, die u kroont met goedertierenheid en barmhartigheden;
A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
5 Die uw mond verzadigt met het goede, uw jeugd vernieuwt als eens arends.
A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
6 De HEERE doet gerechtigheid en gerichten al dengenen, die onderdrukt worden.
Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
7 Hij heeft Mozes Zijn wegen bekend gemaakt, den kinderen Israels Zijn daden.
Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
8 Barmhartig en genadig is de HEERE, lankmoedig en groot van goedertierenheid.
Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
9 Hij zal niet altoos twisten, noch eeuwiglijk den toorn behouden.
Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
10 Hij doet ons niet naar onze zonden, en vergeldt ons niet naar onze ongerechtigheden.
Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
11 Want zo hoog de hemel is boven de aarde, is Zijn goedertierenheid geweldig over degenen, die Hem vrezen.
Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
12 Zo ver het oosten is van het westen, zo ver doet Hij onze overtredingen van ons.
A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
13 Gelijk zich een vader ontfermt over de kinderen, ontfermt Zich de HEERE over degenen, die Hem vrezen.
A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
14 Want Hij weet, wat maaksel wij zijn, gedachtig zijnde, dat wij stof zijn.
Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
15 De dagen des mensen zijn als het gras, gelijk een bloem des velds, alzo bloeit hij.
Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
16 Als de wind daarover gegaan is, zo is zij niet meer, en haar plaats kent haar niet meer.
Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
17 Maar de goedertierenheid des HEEREN is van eeuwigheid en tot eeuwigheid over degenen, die Hem vrezen, en Zijn gerechtigheid aan kindskinderen;
De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
18 Aan degenen, die Zijn verbond houden, en die aan Zijn bevelen denken, om die te doen.
Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
19 De HEERE heeft Zijn troon in de hemelen bevestigd, en Zijn Koninkrijk heerst over alles.
Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
20 Looft den HEERE, Zijn engelen! gij krachtige helden, die Zijn woord doet, gehoorzamende de stem Zijns woords.
Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
21 Looft den HEERE, al Zijn heirscharen! gij Zijn dienaars, die Zijn welbehagen doet!
Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
22 Looft den HEERE, al Zijn werken! aan alle plaatsen Zijner heerschappij. Loof den HEERE, mijn ziel!
Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!