Job 38
1 Daarna antwoordde de HEERE Job uit een onweder, en zeide:
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
2 Wie is hij, die den raad verduistert met woorden zonder wetenschap?
Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
3 Gord nu, als een man, uw lenden, zo zal Ik u vragen, en onderricht Mij.
Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
4 Waar waart gij, toen Ik de aarde grondde? Geef het te kennen, indien gij kloek van verstand zijt.
Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
5 Wie heeft haar maten gezet, want gij weet het; of wie heeft over haar een richtsnoer getrokken?
Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
6 Waarop zijn haar grondvesten nedergezonken, of wie heeft haar hoeksteen gelegd?
Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
7 Toen de morgensterren te zamen vrolijk zongen, en al de kinderen Gods juichten.
Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 Of wie heeft de zee met deuren toegesloten, toen zij uitbrak, en uit de baarmoeder voortkwam?
s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
9 Toen Ik de wolk tot haar kleding stelde, en de donkerheid tot haar windeldoek;
midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
10 Toen Ik voor haar met Mijn besluit de aarde doorbrak, en zette grendel en deuren;
és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
11 En zeide: Tot hiertoe zult gij komen, en niet verder, en hier zal hij zich stellen tegen den hoogmoed uwer golven.
és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
12 Hebt gij van uw dagen den morgenstond geboden? Hebt gij den dageraad zijn plaats aangewezen;
Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
13 Opdat hij de einden der aarde vatten zou; en de goddelozen uit haar uitgeschud zouden worden?
Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
14 Dat zij veranderd zou worden gelijk zegelleem, en zij gesteld worden als een kleed?
elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
15 En dat van de goddelozen hun licht geweerd worde, en de hoge arm worde gebroken?
s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
16 Zijt gij gekomen tot aan de oorsprongen der zee, en hebt gij in het onderste des afgronds gewandeld?
Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
17 Zijn u de poorten des doods ontdekt, en hebt gij gezien de poorten van de schaduw des doods?
Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
18 Zijt gij met uw verstand gekomen tot aan de breedte der aarde? Geef het te kennen, indien gij dit alles weet.
Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
19 Waar is de weg, daar het licht woont? En de duisternis, waar is haar plaats?
Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
20 Dat gij dat brengen zoudt tot zijn pale, en dat gij merken zoudt de paden zijns huizes?
hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
21 Gij weet het, want gij waart toen geboren, en uw dagen zijn veel in getal.
Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
22 Zijt gij gekomen tot de schatkameren der sneeuw, en hebt gij de schatkameren des hagels gezien?
Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
23 Dien Ik ophoude tot den tijd der benauwdheid, tot den dag des strijds en des oorlogs!
melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
24 Waar is de weg, daar het licht verdeeld wordt, en de oostenwind zich verstrooit op de aarde?
Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
25 Wie deelt voor den stortregen een waterloop uit, en een weg voor het weerlicht der donderen?
Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
26 Om te regenen op het land, waar niemand is, op de woestijn, waarin geen mens is;
hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
27 Om het woeste en het verwoeste te verzadigen, en om het uitspruitsel der grasscheutjes te doen wassen.
Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
28 Heeft de regen een vader, of wie baart de druppelen des dauws?
Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 Uit wiens buik komt het ijs voort, en wie baart den rijm des hemels?
Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
30 Als met een steen verbergen zich de wateren, en het vlakke des afgrond wordt omvat.
Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
31 Kunt gij de liefelijkheden van het Zevengesternte binden, of de strengen des Orions losmaken?
Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
32 Kunt gij de Mazzaroth voortbrengen op haar tijd, en den Wagen met zijn kinderen leiden?
kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
33 Weet gij de verordeningen des hemels, of kunt gij deszelfs heerschappij op de aarde bestellen?
Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
34 Kunt gij uw stem tot de wolken opheffen, opdat een overvloed van water u bedekke?
Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
35 Kunt gij de bliksemen uitlaten, dat zij henenvaren, en tot u zeggen: Zie, hier zijn wij?
Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
36 Wie heeft de wijsheid in het binnenste gezet? Of wie heeft den zin het verstand gegeven?
Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
37 Wie kan de wolken met wijsheid tellen, en wie kan de flessen des hemels nederleggen?
Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
38 Als het stof doorgoten is tot vastigheid, en de kluiten samenkleven?
Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
39 Zult gij voor den ouden leeuw roof jagen, of de graagheid der jonge leeuwen vervullen?
Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
40 Als zij nederbukken in de holen, en in den kuil zitten, ter loering?
midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
41 Wie bereidt de raaf haar kost, als haar jongen tot God schreeuwen, als zij dwalen, omdat er geen eten is?
Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
